A gyermekjogi bizottság aggodalmát fejezte ki az országban történő iskolai tanagyag politikai célokra való felhasználása miatt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) gyermekjogi bizottsága a jelentésben felkérte az orosz hatóságokat, hogy fejezzék be azt a „széles körű állami propagandát, amelyet az ukrajnai háborúról terjesztenek a közoktatásban” – közölte az MTI.
Ennek kapcsán kiemeltek egy nemrég kiadott történelmi szöveggyűjteményt és azt a módszertani könyvet is, amely szerintük arra készíti fel az oktatókat, hogyan kell bemutatni a tanulóknak az orosz kormány háborúval kapcsolatos álláspontját.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy az új orosz történelemtankönybe, amelyből szeptember óta tanulnak a diákok, igen erősen az orosz kormány szemszögéből mutatják be az Ukrajna elleni háború helyzetét. A tanönyvben például azt is kijelentik, hogy Ukrajna alig több, mint egy nyugati találmány, amelyet Oroszország ellen hoztak létre.
Az ENSZ valamennyi tagállamát rendszeresen átvilágítja a gyermekjogi érvényesülésének szempontjából, ennek keretében, január végén került sor Oroszországra is, akiket utoljára 10 évvel ezelőtt vizsgáltak meg.
A 18 tagú bizottság kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy az orosz katonák erőszakos cselekményeket követnek el az ukrán gyerekek ellen. Korábban pedig a kijevi vezetés vádolta azzal az orosz hadsereget, hogy a háború kezdete óta mintegy 20 ezer ukrajnai gyereket hurcoltak el, amiért az ENSZ Oroszországot feltette a gyermekjogokat megsértő országok listájára.
A meghallgatáson az ország szociális- és munkaügyi miniszterhelyettesi posztot betöltő Alekszej Vovcsenko tagadta, hogy Oroszország ukrán gyerekeket hurcolt volna el a háború során, majd hozzátette, hogy „a háború kezdete óta Oroszország mintegy 4,8 millió ukránról, köztük 770 ezer gyermekről is gondoskodik.”
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
