Az ENSZ felszólította Oroszországot, hogy fejezzék be a propaganda terjesztését a közoktatásban

A gyermekjogi bizottság aggodalmát fejezte ki az országban történő iskolai tanagyag politikai célokra való felhasználása miatt.

  • Eduline/MTI

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) gyermekjogi bizottsága a jelentésben felkérte az orosz hatóságokat, hogy fejezzék be azt a „széles körű állami propagandát, amelyet az ukrajnai háborúról terjesztenek a közoktatásban” – közölte az MTI.

Ennek kapcsán kiemeltek egy nemrég kiadott történelmi szöveggyűjteményt és azt a módszertani könyvet is, amely szerintük arra készíti fel az oktatókat, hogyan kell bemutatni a tanulóknak az orosz kormány háborúval kapcsolatos álláspontját.

Korábban már az Eduline is megírta, hogy az új orosz történelemtankönybe, amelyből szeptember óta tanulnak a diákok, igen erősen az orosz kormány szemszögéből mutatják be az Ukrajna elleni háború helyzetét. A tanönyvben például azt is kijelentik, hogy Ukrajna alig több, mint egy nyugati találmány, amelyet Oroszország ellen hoztak létre.

Az ENSZ valamennyi tagállamát rendszeresen átvilágítja a gyermekjogi érvényesülésének szempontjából, ennek keretében, január végén került sor Oroszországra is, akiket utoljára 10 évvel ezelőtt vizsgáltak meg.

A 18 tagú bizottság kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy az orosz katonák erőszakos cselekményeket követnek el az ukrán gyerekek ellen. Korábban pedig a kijevi vezetés vádolta azzal az orosz hadsereget, hogy a háború kezdete óta mintegy 20 ezer ukrajnai gyereket hurcoltak el, amiért az ENSZ Oroszországot feltette a gyermekjogokat megsértő országok listájára.

A meghallgatáson az ország szociális- és munkaügyi miniszterhelyettesi posztot betöltő Alekszej Vovcsenko tagadta, hogy Oroszország ukrán gyerekeket hurcolt volna el a háború során, majd hozzátette, hogy „a háború kezdete óta Oroszország mintegy 4,8 millió ukránról, köztük 770 ezer gyermekről is gondoskodik.”

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.