Ellentmondanak egymásnak a tanárok bérénél megállapított sávhatárok

Továbbra sem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a teljesítményértékelési rendszer alapján meddig csökkenhet majd a pedagógusok fizetése. A rendeletet többféleképpen is lehet értelmezni.

Idén szeptemberben tervezik bevezetni az új pedagógusteljesítmény-értékelési rendszert. Bár a kormány látszólag garantálja, hogy ennek ellenére nem fog csökkeni a pedagógusok bére, a jelenlegi jogszabályok értelmében erre mégis lenne lehetőség – tájékoztat róla a Népszava.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, 2025 szeptemberétől kisebb fizetése lehet azoknak a tanároknak, akik az értékelés során alacsony teljesítményt nyújtanak. Ezeket a sávhatárokat a pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) tartalmazza.

A törvényi sávhatárok mellett azonban rögzítették a rendeleti alsó sávhatárokat is, amelyek az idén januártól érvényes bérek minimum bruttó fizetését határozzák meg.

A státusztörvény értelmében, ha egy pedagógus 50 százalék alatti eredményt ér el a teljesítményértékelésen, a bérét le lehetne csökkenteni a rendeleti 538 ezer forintos minimum alá, egészen a törvényben meghatározott 410 ezer forintig.

Azonban a január 18-án megjelent rendeletbe bekerült egy olyan rész, mely szerint a státusztörvény vonatkozó részének (98. paragrafus, 3. bekezdés) alkalmazásakor „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”.

Ennek értelmezével viszont gondok vannak, ugyanis azt nem konkretizálták, pontosan minél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani a béreket: a törvényi vagy a rendeleti sávhatároknál.

A Népszava a helyzet tisztázása érdekében megkérdezte a szaktárcát, ahonnan ez a válasz érkezett:

„A meghatározott minimumoknál alacsonyabbat nem kaphatnak, tehát negatív eltérítés nem érvényesíthető.”

Ebből ismételten nem derül ki, hogy melyiket értik “meghatározott minimumok” alatt az általuk megállapított törvényi és rendeleti sávhatárok közül.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő a lap megkeresésére azt válaszolta, miután a rendeletben sem a törvényi, sem a rendeleti minimumösszegekre nem hivatkoznak egyértelműen, a korlátozás csupán azt jelenti,

hogy a 2024. szeptemberétől kezdődő tanévben első alkalommal lebonyolítandó teljesítményértékelés eredményeként nem lehet majd csökkenteni a pedagógusok bérét.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a szaktárcával történt egyeztetéseken is csak az derült ki, hogy 2025. szeptemberéig biztosan nem lehet csökkenteni a béreket, ám hogy azt követően mi lesz, arra állítása szerint nem kaptak egyértelmű választ.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet úgy látja, a rendeletet úgy is lehet értelmezni, hogy az határozatlan időre előírja a negatív eltérítés tilalmát, de szerinte a megnyugtató az lenne, ha a státusztörvényt is módosítanák. Elmondása szerint erre vonatkozó kérdésükre az egyeztetéseken nem kaptak ígéretet.

 

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.