A kormány rendezte a tankerületek tartozásainak nagy részét

Bár a tartozások nagy részét sikerült rendezni decemberben, de januártól ismét elkezdhetik halmozni az adósságokat a tankerületek.

  • Tornyos Kata

2023 novemberére 1 milliárd 827 millió forintra nőtt a tankerületi központok összes lejárt adóssága, de decemberre már csak 27 millió forintot tett ki a tartozásállomány a Magyar Államkincstár friss kimutatása alapján. Tehát év végén a kabinet 1800 millió forintot biztosított a tankerületeknek, hogy rendezzék az adósságaikat – írta meg a Népszava.

Novemberben mi is megírtuk, hogy a tankerületi központok lejárt tartozásainak összege október óta 1,3 milliárd forintról további 300 millió forinttal nőtt. 60-ból 38 tankerületi központnak volt adóssága.

A Klebelsberg Közpot szerint a kifizetetlen rezsiszámlákból származik a tankerületek 1,6 milliárd forintos adóssága. A kormány viszont nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egyes tankerületekben 100 millió forint fölötti adósságok is felhalmozódtak, míg máshol ennél kevesebb vagy semennyi tartozás sincsen, a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat pedig biztosították. A legnagyobb mértékű adósságot a

  • Sárvári Tankerületi Közpojnt - 236 millió forint,
  • Észak-Budapesti Tankerületi Központ - 156 millió forint, és a
  • Ceglédi Tankerület - 110 millió forint

halmozta fel.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.