A sztrájkbizottság belső felmérése alapján a tanárok egy jelentős része vállalna egy újabb tiltakozást, ha nem sikerülne megegyeznie a pedagógus-szakszervezetek képviselőinek a kormánnyal.
Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön ül le egyeztetni a szakszervezetekkel, amelynek eredményétől is függ, hogy január 31-én sztrájkolni fognak-e a tanárok – nyilatkozta Nagy Erzsébet, az érdekvédelmi képviselet országos választmányi tagja az Indexnek.
Az érdekképviseleti vezető szerint néhányan a polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el, de a tavaly ősszel kirúgott pedagógusok miatt ennek alacsony a támogatottsága.
A szakszervezetek a követeléseik megújítása után a Belügyminisztériumhoz fordultak, hogy a kormány tűzzön ki egy új időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalásoknak. Az időpontegyeztetés helyett azonban az államtitkár azt közölte, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (státusztörvény) visszavonását indokolatlannak tartja, valamint több, a listán szereplő pontot sem gondolja tárgyalásra érdemesnek.
Bár ez alapján egy darabig úgy tűnt, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett tárgyalásból nem lesz semmi, a Belügyminisztérium végül arról tájékoztatta az Indexet, hogy az egyeztetéstől nem zárkóznak el, ismét leülnek az érdekvédőkkel. Azóta a tárgyalás időpontját is kitűzték, Maruzsa Zoltán a meghívóban azt írta: a következő sztrájkbizottsági ülés december 21-én, 10 órakor lesz a Belügyminisztérium Szalay utcai épületében.
A megújított követelések ellenére az egyik fő kérdés továbbra is a bér, aminek kapcsán a Belügyminisztérium továbbra is 10 százalékról beszél, miközben már tudni lehet, hogy nemrég az Európa Unió feloldotta a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől.
A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete által alkotott újított lista az alábbi követeléseket tartalmazza:
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
