A sztrájkbizottság belső felmérése alapján a tanárok egy jelentős része vállalna egy újabb tiltakozást, ha nem sikerülne megegyeznie a pedagógus-szakszervezetek képviselőinek a kormánnyal.
Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön ül le egyeztetni a szakszervezetekkel, amelynek eredményétől is függ, hogy január 31-én sztrájkolni fognak-e a tanárok – nyilatkozta Nagy Erzsébet, az érdekvédelmi képviselet országos választmányi tagja az Indexnek.
Az érdekképviseleti vezető szerint néhányan a polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el, de a tavaly ősszel kirúgott pedagógusok miatt ennek alacsony a támogatottsága.
A szakszervezetek a követeléseik megújítása után a Belügyminisztériumhoz fordultak, hogy a kormány tűzzön ki egy új időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalásoknak. Az időpontegyeztetés helyett azonban az államtitkár azt közölte, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (státusztörvény) visszavonását indokolatlannak tartja, valamint több, a listán szereplő pontot sem gondolja tárgyalásra érdemesnek.
Bár ez alapján egy darabig úgy tűnt, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett tárgyalásból nem lesz semmi, a Belügyminisztérium végül arról tájékoztatta az Indexet, hogy az egyeztetéstől nem zárkóznak el, ismét leülnek az érdekvédőkkel. Azóta a tárgyalás időpontját is kitűzték, Maruzsa Zoltán a meghívóban azt írta: a következő sztrájkbizottsági ülés december 21-én, 10 órakor lesz a Belügyminisztérium Szalay utcai épületében.
A megújított követelések ellenére az egyik fő kérdés továbbra is a bér, aminek kapcsán a Belügyminisztérium továbbra is 10 százalékról beszél, miközben már tudni lehet, hogy nemrég az Európa Unió feloldotta a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől.
A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete által alkotott újított lista az alábbi követeléseket tartalmazza:
Sokan gondolják úgy, hogy az iskolai oktatás ma ismert, hierarchikus és tekintélyelvű szerkezete megváltoztathatatlan. Megszoktuk, hogy a tanítás-tanulás tervezése, irányítása és értékelése kizárólag a tanár kezében van, míg a diákok a folyamat passzív, jobb esetben engedelmes elszenvedői. Vélemény.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
Megérkezett az iskolakezdési támogatás első részlete a jogosult családokhoz, a parlamentben azonban továbbra is téma volt, hogy kik és mekkora összeget kapnak. Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a kormány jóval kevesebbet költ a programra, mint amennyit Magyar Péter korábban ígért, és az általános és középiskolások kétharmada kimaradt a támogatásból.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány nap és becsöngetnek, amiről a legtöbb diáknak a fekete ruha és fehér ing juthat eszébe. De vajon minden iskolában kötelező ünneplőben menni?
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Egy online előadás szünetében maradt bekapcsolva a mikrofon, így hallhatta végig egy egész csoport, ahogy a Pázmányon tanító volt alkotmánybíró arról beszél az egyik hallgatóval, mely tételeket szeretné kihúzni a közelgő záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított az ügyben.
