A sztrájkbizottság belső felmérése alapján a tanárok egy jelentős része vállalna egy újabb tiltakozást, ha nem sikerülne megegyeznie a pedagógus-szakszervezetek képviselőinek a kormánnyal.
Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön ül le egyeztetni a szakszervezetekkel, amelynek eredményétől is függ, hogy január 31-én sztrájkolni fognak-e a tanárok – nyilatkozta Nagy Erzsébet, az érdekvédelmi képviselet országos választmányi tagja az Indexnek.
Az érdekképviseleti vezető szerint néhányan a polgári engedetlenségtől sem zárkóznak el, de a tavaly ősszel kirúgott pedagógusok miatt ennek alacsony a támogatottsága.
A szakszervezetek a követeléseik megújítása után a Belügyminisztériumhoz fordultak, hogy a kormány tűzzön ki egy új időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalásoknak. Az időpontegyeztetés helyett azonban az államtitkár azt közölte, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (státusztörvény) visszavonását indokolatlannak tartja, valamint több, a listán szereplő pontot sem gondolja tárgyalásra érdemesnek.
Bár ez alapján egy darabig úgy tűnt, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett tárgyalásból nem lesz semmi, a Belügyminisztérium végül arról tájékoztatta az Indexet, hogy az egyeztetéstől nem zárkóznak el, ismét leülnek az érdekvédőkkel. Azóta a tárgyalás időpontját is kitűzték, Maruzsa Zoltán a meghívóban azt írta: a következő sztrájkbizottsági ülés december 21-én, 10 órakor lesz a Belügyminisztérium Szalay utcai épületében.
A megújított követelések ellenére az egyik fő kérdés továbbra is a bér, aminek kapcsán a Belügyminisztérium továbbra is 10 százalékról beszél, miközben már tudni lehet, hogy nemrég az Európa Unió feloldotta a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől.
A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete által alkotott újított lista az alábbi követeléseket tartalmazza:
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
