Bár a svéd oktatás az egyik legelismertebb a világon, mégis fokozatosan csökken a színvonala a tanári szakszervezetek szerint.
Svédország kijelentette, hogy "rendszerhiba" van az ország ingyenes iskoláiban, és azt ígéri, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb átalakítást hajtja végre, megkérdőjelezve azt a modellt, amelyben a profitérdekeltségű cégek vezetik az állami oktatást – írta meg a Guardian.
Svédország "friskolor"-jai – közpénzből finanszírozott magániskolák – nemzetközileg elismertek, azonban az utóbbi években a svéd oktatási színvonal csökkenése, a növekvő egyenlőtlenségek és a tanárok, valamint szülők növekvő elégedetlensége hozzájárult ahhoz, hogy a szakszervezetek elkezdték sürgetni a változást.
Svédország legnagyobb tanári szakszervezetének, a Sveriges Lärare-nek júniusi jelentése felhívta a figyelmet arra, hogy milyen negatív következményei vannak annak, hogy a svéd oktatás a világ egyik leginkább piacorientált iskolarendszerévé vált, ideértve a diákokat ügyfeleknek tekintő szemléletet és az erőforrások hiányát, ami növeli az elégedetlenséget. A szakszervezet követelte a profitorientált és piacorientált iskolák fokozatos átalakítását, és a folyamat végéig azt is szeretnék, hogy az esetleges nyereséget befektessék a vállalkozásaikba.
"A részvénytársaságok hosszú távon nem fenntartható működési forma az iskolák irányítására"
- állították.
Lotta Edholm, akit tavaly neveztek ki oktatási miniszternek vizsgálatot indított a kérdésben. "A későbbiekben nem lesz lehetséges a nyereség kivonása a jó oktatás rovására" - mondta a Guardiannek. Edholm azt mondta, hogy nem tud konkrét számot mondani arról, hány iskola tapasztalja ezeket a problémákat, de szerinte a gond a rendszerben rejlik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
