Munkaszüneti nap is lesz, az őszi szünet is elkezdődik, és indul az őszi érettségi szezon is októberben. Összeszedtük, milyen fontos dátumokat kell észben tartanotok az elkövetkezendő egy hónapban.
Mérések
"Az általános iskolák október 13-ig mérik fel azoknak az első évfolyamos tanulóknak a körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbiekben támogatni" - szerepel a 2023/24-es tanév rendjében.
Az érintett tanulók létszámát a pedagógusoknak október 27-ig kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak.
De nem csak az elsősökre, hanem az általános iskola legnagyobbjaira, a nyolcadikosokra is várhatnak mérések októberben, igaz, ez a pályaorientációjuk miatt szükséges. A "pályaválasztást megalapozó kompetenciáikat" az Oktatási Hivatal által készített digitális mérő és támogató eszközökkel szeptember 19. és október 11. között kell vizsgálni az intézményekben.
Kezdődik az őszi érettségi
Október 13-án pénteken kezdetét veszik az őszi érettségi vizsgák. A vizsgázók az első napon nemzetiségi nyelv és irodalomból írásbelizhetnek. Az első kötelező tantárgy hétfőn, vagyis október 16-án lesz, ami a magyar nyelv és irodalom. Az írásbelik október 27-én az olasszal érnek véget.
A pontos vizsgabeosztást itt nézhetitek meg:
Hosszú hétvége és őszi szünet
Október utolsó hete igazán kedvező lesz a diákok számára. Október 23-a idén hétfőre esik, így ezen a napon se a diákoknak, se a szüleiknek nem kell iskolába és dolgozni menni, ráadásul pénteken, vagyis október 27-én az őszi szünet is elkezdődik, aminek időpontja a közoktatásban és a szakiskolákban tanulók számára is megegyezik.
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap így 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
Jön az óraátállítás
Hamarosan hajnali 3:00-ról 2:00-ra kell átállítanotok az óráitokat is. Mutatjuk, mikor:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
