Brüsszelben nem kérnek a kötelező szexuális felvilágosításból

Folytatódnak a tüntetések - a kötelezővé tett iskolai szexuális felvilágosítás ellen vonultak Brüsszelben.

Körülbelül 1500 fő tüntetett Brüsszelben a nemrégiben bevezetett kötelező szexuális felvilágosító óra miatt - írta meg az Euronews.

Belgiumban már évek óta létezett az Evras program, amelynek keretei között az egészséges párkapcsolatról és a szexualitásról tartottak órákat. Bár eddig is elérhető volt a program minden iskolás korosztály számára, a felháborodást az váltotta ki, hogy mostantól 11 éves kortól kötelező tananyaggá tették az iskolákban.

Az elmúlt hetekben már voltak ennek a változtatásnak következményei. Hat iskolában történtek gyújtogatások a francia nyelvű Vallónia térségében. Az eseteket ugyan még nem bizonyították be, de feltételezhetően a kötelezővé tett felvilágosító órákhoz kötődnek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.