Hat iskolában gyújtogattak a héten Belgiumban

Valószínűleg a kötelezővé tett szexuális felvilágosító programmal függhetnek össze az iskolai tüzek.

  • Tornyos Kata

Hat iskolában volt gyújtogatás a francia nyelvű Vallónia térségben, a tüzek mögött valószínűleg a szexuális felvilágosítás kötelezővé tétele állhat. A program évek óta létezett és minden korosztály számára elérhető volt, de eddig nem volt kötelező, most viszont 11 éves kortól több ilyen órájuk is van a diákoknak – írta meg az AP. Emiatt Brüsszelben is szerveztek tüntetéseket, amelyeken néhány százan vettek részt.

Egyelőre egy ember sem vállta a felelősséget a hat iskolában felgyújtott tüzekért, és egyetlen gyanúsítottat sem tartóztattak le.Több iszlám csoport is elítélte a programot egy közös nyilatkozatban, attól tartva, hogy az a gyerekek „hiperszexualizálásához” vezet. A miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy Belgiumban fél évszázada folyik a szexuális nevelés, és figyelmeztetett, hogy az ország nem fog visszafele fejlődni. Hozzátette: „ez nem újdonság, ez a szexuális egészség alapja, de annak is az alapja, hogy gyermekeink tisztában legyenek jogaikkal és testi épségükkel.”

A miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a sorozatos iskolai gyújtogatások kapcsán a kormányzati szakértők segítségét fogja kérni. A hatóságok is úgy vélik, hogy a támadások a vitatott szexuális nevelési programhoz kapcsolódnak.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.