A mesterpedagógus fokozatot szerzettek fizetését is befolyásolja a státusztörvény. Akik idén szerezték meg ezt a fokozatot, havi több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza.
A hvg360-nal osztotta meg történetét egy pedagógus, akinek 40 000 forinttal fog csökkenni a fizetése, hiába szerezte meg a mesterpedagógus fokozatot idén februárban. Bár elsőre egyértelműnek tűnne, hogy a Pedagógus II. utáni szintre lépésnél a bérek emelkednek, ez a státusztörvény miatt sokaknál mégsem így alakult.
A történetét elmesélő pedagógus azzal számolt, hogy 2024 januárjától bruttó 70 ezer forinttal nő majd a fizetése. Miután megkapta az új szerződését, azonban azzal szembesült, hogy a várható fizetése az eddig kalkulált összeg helyett jóval kevesebbel, mindössze bruttó 27,5 ezerrel emelkedne.
A pedagógus szavaival élve ezt „a fantasztikus ajánlatot” nem áll módjában elfogadni. Az új törvény alapján a képesítéséhez tartozó fizetési keret minimum összegénél csak 10 százalékkal kínáltak számára magasabb bért.
A mesterpedagógus fokozat megszerzéséért minimum 14 év szakami gyakorlat után lehet indulni, amit vizsgával szerezhet meg a tanár. Vannak olyan munkakörök, amelyeket csak mesterpedagógus vagy annál magasabb - kutatótanár - fokozattal rendelkező tanárok tölthetnek be.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
