Hétfő délelőttre sajtótájékoztatót hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az eseményt Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás a PSZ elnöke tartotta, amivel céljuk az oktatásban dolgozók hiányairól szóló adatok nyilvánosságra hozása volt.
Tíz év alatt a tanítóknál a tizenhétszeresére növekedett a pedagógushiány.
Saját felmérésük számszerűsített adatait tette közzé a Pedagógusok Szakszervezete a nemrégiben lezajlott sajtótájékoztatón. A PSZ elnöke szerint az adataik nyilvánosak, amihez bárki hozzáférhet. Az eredményeikhez az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait használták – számolt be róla a Telex.
Az eredményeik azt mutatják, hogy a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból. Ehhez hozzá kell még tenni a pedagógusok munkáját segítő dolgozókat is, ami még jobban megnöveli ezt az amúgy sem alacsony számot, így összesen 34 618 fős hiányt kapunk.
Az elhangzottak alapján ezek a számok inkább alábecsültek, mintsem a tényleges adatok, mivel a mostani, egyre súlyosbodó probléma - a státusztörvénynek köszönhetően - csak még inkább rontott a helyzeten. Totyik szerint a legnagyobb pedagógushiány Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken van.
A kutatás adatai szerint a 2020/21-es tanévben:
A sajtótájékoztatón szóba került a várható szeptemberi felmondási hullám kérdése is. Totyik Tamás azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem rendelkeznek adatokkal, de körülbelül további ezer pályaelhagyó tanárra számítanak még szeptemberben.
A várható felmondási hullám a státusztörvény alapján írt új szerződésnek köszönhető, amiről alábbi cikkünkben találhattok információkat.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
