Megnyitották az oktatási intézmények a kapuikat és ezzel együtt a vírusoknak is teret adtak. Újra visszatért a koronavírus-járvány, de egyelőre nem vonatkozik rá semmilyen különleges eljárásrend.
Az iskola- és óvodakezdés minden évben a vírusfertőzések megemelkedésével jár: megjelentek az első, hirtelen belázasodó, tipikus vírusfertőzésekre utaló tünetekkel rendelkező gyerekek – mondta Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének elnöke. Hozzátette: most még nincsenek nagy számban, de sajnos az ősz előrehaladtával ez az arány várhatóan növekedni fog.
Milyen vírusok terjengenek az iskolákban?
A korábbi években megszokott vírusok által okozott fertőzések: rhinovírus, náthavírus, adenovírus, amelyek náthát, köhögést és magas lázat okozhatnak, de számolni kell azzal, hogy a koronavírus is belesimul ezeknek a sorába.
"Nem minden náthát tesztelünk, de a tesztelt gyerekek között előfordult koronavírus is. Érdemes tudni, hogy nem vonatkozik rá semmilyen megkülönböztető eljárás. Minden vírusos, beteg gyereknek otthon kell maradnia néhány napra, amíg meggyógyul, kettő tünetmentes nap után pedig már mehet közösségbe" – mondta a doktornő.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Amikor úgy gondolja a szülő, hogy beteg a gyerek, akkor forduljon orvoshoz az elnök szerint, aki azt javasolja, hogy először telefonon keresse fel a háziorvosát, mert egy kis nátha esetén valószínűleg elég lesz, ha tanácsokat kap az otthoni ápoláshoz. Tekintettel az orvosi igazolásokra vonatkozó jogszabályra elengedhetetlen, hogy tudjon a megbetegedésről az orvos, ha otthon marad a gyerek, viszont a papírért nem szükséges személyesen elmenni a rendelőbe.
Szeptemberben írtunk arról, hogy az idei tanévtől gyógyulási igazolást is ki kell állítaniuk az orvosoknak abban az esetben, ha erre igényt tartanak az iskolák. Egyes vélemények szerint így tovább fokozódhat a háziorvosok leterheltsége, ugyanakkor Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tagja szerint vannak előnyei is a rendeletnek, például így megakadályozható, hogy a gyerekek betegen térjenek vissza az iskolába.
Eddig semmilyen változást nem tapasztaltunk a rendeletmódosítás miatt – mondta Dr. Havasi Katalin, aki azt is kifejtette, hogy nem egy új igazolásról van szó, hiszen azt eddig is szabályozta a jogszabály, hogy az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatti hiányzás időtartamát. Természetesen, ha a szülő azt tapasztalja, hogy a gyerek nem gyógyult meg, akkor vissza kell vinni a rendelőbe és nem szabad iskolába mennie. Ez a szülő felellőssége.
Tehát a gyógyulási igazolás nem azt jelenti, hogy a meggyógyult, egészséges gyereket a betegek közé kell vinni a papír kedvéért, viszont, ha még mindig mutat tüneteket a diák, akkor ismételten orvoshoz kell fordulni. Az orvosok nem tudnak olyat kiállítani, hogy egészséges, közösségbe mehet, hiszen nagyon sok vírus már a fertőzés után és még a tünetek megjelenése előtt is fertőz.
Fontos a megelőzés
Kis közösségekben könnyebben elterjednek a betegségek, ezért is alakulhatnak ki a gócpontok az iskolákban és óvodákban. Nehezen elkerülhető, hogy időnként megbetegedjenek a gyerekek, de azért vannak módszerek, amelyekkel lehet védekezni a fertőzések ellen. Ilyen például az egészséges életmód, folyadékpótlás, higiéniai szabályok betartása, influenzaoltás és vitaminok. A megelőzésről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
