Ukrajna kész változtatni a kárpátaljai diákokat is érintő nyelvtörvényen

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a nemzetiségi iskolásoknak ötödik osztálytól át kell térniük az ukrán nyelven történő tanulásra.

  • Székács Linda

Hajlandóak módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényt annak érdekében, hogy még idén elkezdődhessenek a csatlakozásról szóló tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna között - jelentette ki Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Financial Timesnak adott interjújában.

A törvényt, ami kimondja, hogy a magánbeszélgetések és vallási szertartások kivételével mindenhol kötelező az ukrán nyelv használata, a nemzetiségi iskolákban pedig ötödik osztálytól fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvü oktatásra még Petro Porosenko, Ukrajna korábbi miniszterelnöke szentesítette 2019-ben. A szabályok megsértésének esetén ráadásul a törvény jogi felelősségre vonást és bírságot, de a "nemzeti szimbólumok meggyalázása" esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A jogszabályt magyar és kárpátaljai magyar szervezetek is kifogásolták, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "hungarofóbiával" vádolta meg a szomszédos országot, az orosz-ukrán háború kirobbanása után pedig többször is kijelentette, hogy kész megvétózni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét és az esetleges tárgyalásokat, amennyiben a kisebbségi jogok nem rendeződnek az országban.

Annak érdekében, hogy a problémára megoldást találjanak, a héten tárgyalások kezdődnek Ukrajna, Magyarország és Románia között, ugyanakkor Olga Sztefanisina szerint az etnikai kisebbségeknek szükséges a megfelelő ukrán nyelvtudás ahhoz, hogy később továbbtanulhassanak és munkát találjanak Ukrajnában.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.