A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a nemzetiségi iskolásoknak ötödik osztálytól át kell térniük az ukrán nyelven történő tanulásra.
Hajlandóak módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényt annak érdekében, hogy még idén elkezdődhessenek a csatlakozásról szóló tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna között - jelentette ki Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Financial Timesnak adott interjújában.
A törvényt, ami kimondja, hogy a magánbeszélgetések és vallási szertartások kivételével mindenhol kötelező az ukrán nyelv használata, a nemzetiségi iskolákban pedig ötödik osztálytól fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvü oktatásra még Petro Porosenko, Ukrajna korábbi miniszterelnöke szentesítette 2019-ben. A szabályok megsértésének esetén ráadásul a törvény jogi felelősségre vonást és bírságot, de a "nemzeti szimbólumok meggyalázása" esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
A jogszabályt magyar és kárpátaljai magyar szervezetek is kifogásolták, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "hungarofóbiával" vádolta meg a szomszédos országot, az orosz-ukrán háború kirobbanása után pedig többször is kijelentette, hogy kész megvétózni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét és az esetleges tárgyalásokat, amennyiben a kisebbségi jogok nem rendeződnek az országban.
Annak érdekében, hogy a problémára megoldást találjanak, a héten tárgyalások kezdődnek Ukrajna, Magyarország és Románia között, ugyanakkor Olga Sztefanisina szerint az etnikai kisebbségeknek szükséges a megfelelő ukrán nyelvtudás ahhoz, hogy később továbbtanulhassanak és munkát találjanak Ukrajnában.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
