A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a nemzetiségi iskolásoknak ötödik osztálytól át kell térniük az ukrán nyelven történő tanulásra.
Hajlandóak módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényt annak érdekében, hogy még idén elkezdődhessenek a csatlakozásról szóló tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna között - jelentette ki Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Financial Timesnak adott interjújában.
A törvényt, ami kimondja, hogy a magánbeszélgetések és vallási szertartások kivételével mindenhol kötelező az ukrán nyelv használata, a nemzetiségi iskolákban pedig ötödik osztálytól fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvü oktatásra még Petro Porosenko, Ukrajna korábbi miniszterelnöke szentesítette 2019-ben. A szabályok megsértésének esetén ráadásul a törvény jogi felelősségre vonást és bírságot, de a "nemzeti szimbólumok meggyalázása" esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
A jogszabályt magyar és kárpátaljai magyar szervezetek is kifogásolták, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "hungarofóbiával" vádolta meg a szomszédos országot, az orosz-ukrán háború kirobbanása után pedig többször is kijelentette, hogy kész megvétózni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét és az esetleges tárgyalásokat, amennyiben a kisebbségi jogok nem rendeződnek az országban.
Annak érdekében, hogy a problémára megoldást találjanak, a héten tárgyalások kezdődnek Ukrajna, Magyarország és Románia között, ugyanakkor Olga Sztefanisina szerint az etnikai kisebbségeknek szükséges a megfelelő ukrán nyelvtudás ahhoz, hogy később továbbtanulhassanak és munkát találjanak Ukrajnában.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
