A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a nemzetiségi iskolásoknak ötödik osztálytól át kell térniük az ukrán nyelven történő tanulásra.
Hajlandóak módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényt annak érdekében, hogy még idén elkezdődhessenek a csatlakozásról szóló tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna között - jelentette ki Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Financial Timesnak adott interjújában.
A törvényt, ami kimondja, hogy a magánbeszélgetések és vallási szertartások kivételével mindenhol kötelező az ukrán nyelv használata, a nemzetiségi iskolákban pedig ötödik osztálytól fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvü oktatásra még Petro Porosenko, Ukrajna korábbi miniszterelnöke szentesítette 2019-ben. A szabályok megsértésének esetén ráadásul a törvény jogi felelősségre vonást és bírságot, de a "nemzeti szimbólumok meggyalázása" esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
A jogszabályt magyar és kárpátaljai magyar szervezetek is kifogásolták, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "hungarofóbiával" vádolta meg a szomszédos országot, az orosz-ukrán háború kirobbanása után pedig többször is kijelentette, hogy kész megvétózni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét és az esetleges tárgyalásokat, amennyiben a kisebbségi jogok nem rendeződnek az országban.
Annak érdekében, hogy a problémára megoldást találjanak, a héten tárgyalások kezdődnek Ukrajna, Magyarország és Románia között, ugyanakkor Olga Sztefanisina szerint az etnikai kisebbségeknek szükséges a megfelelő ukrán nyelvtudás ahhoz, hogy később továbbtanulhassanak és munkát találjanak Ukrajnában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
