Mindegy, hogy most kezdtétek az egyetemet, vagy már a sokadik félévetek végzitek, a diákigazolvány érvényességét mindenkinek észben kell tartani, ha nem akar több ezer forintos bírságokat bezsebelni.
2023. október 31-ig használhatják "büntetlenül" a középiskolás diákigazolványukat azok a diákok, akik a napokban kezdték el az első egyetemi félévüket. Ezt követően a tömegközlekedésen és az egyéb diákkedvezmények igénybe vételéhez már az egyetemi diákigazolványra lesz szükség, aminek az igényléséről ide kattintva olvashattok bővebben.
Az új diákigazolvány megérkezése az igényléstől számítva általában 30-60 napba telik, ezért könnyen előfordulhat, hogy nem érkezik meg a régi lejárta előtt. Ebben az esetben ideiglenes diákigazolványt kell kérnetek, amiről ebben a cikkünkben találtok információkat:
Ha nem most kezdtétek az egyetemet
A diákigazolvány érvényességére akkor is ügyelnetek kell, ha nem első éves egyetemisták vagytok. Nektek ugyanis félévente új matricát kell kérnetek rá, ami az igazolványotok érvényességét igazolja. Az előző féléves matricátok szintén 2023. október 31-ig érvényes, ezért törekedjetek rá, hogy legkésőbb eddig a dátumig beszerezzétek az újat, de érdemes inkább minél hamarabb mennetek, mivel az utolsó napokban általában nagy a tömeg az egyetemi irodáknál, pont amiatt, mert sokan az utolsó napokra hagyják az ügyintézést.
Az őszi féléves matricák egyébként 2024. március 31-ig lesznek érvényesek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
