Az Egységes Diákfront elnökségi tagja is a vádlottak között van.
Még augusztusban írtuk meg, hogy több, a Karmelita kolostornál tüntető diákot beidéztek a héten a rendőrségre, azóta több részlet is kiderült az eljárásokról.
Csoportosan elkövetett garázdasággal, illetve hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítottak meg több olyan diákot, akik tavasszal a Karmelita körüli kordont akarták elbontani - írta meg a Népszava az RTL Híradójának vasárnap esti adása alapján.
Az Egységes Diákfront elnökségi tagja is köztük volt, akit most csoportos garázdasággal vádolnak: "A tényállással egyetértek, hogy a kordont ráncigáltam, de szerintem ez nem erőszak kategória és nem a megbotránkoztatás volt a cél, hanem a véleménynyilvánítás" - fogalmazott Perlaki-Borsos Noel. A 17 éves Mayer Bendegúzt ugyancsak csoportos garázdasággal, illetve rongálással gyanúsítják. Augusztus végén idézték be a rendőrségre, majd érkezett egy levél a gyámhivataltól is, hogy felkeresik családját és iskoláját egy környezettanulmányra.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 20 demonstráló védelmét látja el. A szervezet jogásza szerint megszokott, ha egy bűncselekménnyel gyanúsított kiskorú családjához kimegy a gyámhivatal. Azonban úgy látják, aránytalanul súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják a fiatalokat.
Május harmadikán több ezren tüntettek a státusztörvény ellen Budapesten. Az órákon át tartó békés vonulás végül a Karmelita kolostornál ért véget, ahol a rendőrök könnygázt és gumibotot is bevetettek, 13 embert pedig feljelentettek. Ekkor Tompos Márton országgyűlési képviselőt és a további feljelentett személyeket a Gyorskocsi utcai fogdába vitték a rendőrök. Hajnali négyig voltak ott, nem engedték be hozzájuk öt órán keresztül sem az országgyűlési képviselőket, sem ügyvédeket, sem szülőket, akiket nem is tájékoztattak arról, hogy mi zajlott kiskorú gyermekeikkel az épületben.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
