Több mint kétezer iskolarendőr segíti a közlekedést reggel és délután az iskolák környékén a 2023/2024-es tanévben.
Óberlig József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője csütörtökön Izsákon, "Az iskola rendőre" program országos tanévnyitóján elmondta: az idei tanévben is folytatódik Az iskola rendőre elnevezésű, 15 éve elindított program, amelynek célja a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése, közlekedési ismereteik bővítése, a gyermekek biztonságát veszélyeztető tényezők feltárása, megszüntetése.
A 2023/2024-es tanévben csaknem 2900 oktatási intézményben több mint kétezer iskolarendőr vállalja ezt a feladatot a hivatásos szolgálata mellett. Óberling József hangsúlyozta: kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekek gyalogosan vagy kerékpárral biztonságosan közelíthessék meg az iskolát.
A rendőrség és a polgárőrség fokozott figyelmet fordít az autósokra is. Például mennyire gyorsan közelítik meg a zebrát, bekapcsolják-e a biztonsági övet, vagy használnak-e gyerekülést, ha kisdiákot visznek az iskolába.
A főosztályvezető arról is beszélt, hogy a tanév során az iskolaőr is rendszeresen részt vesz az iskola életében, kapcsolatot tart a tanintézmény vezetésével, a diákokkal. Meghívás esetén jelen lesz az intézmény jelentősebb rendezvényein is. Bármikor bizalommal fordulhatnak hozzá az iskola munkatársai és a családok egyaránt - tette hozzá Óberling, majd hozzátette szerencsére nagyon ritka, hogy a gyermekek a tanévkezdéskor iskolába menet vagy a hazafelé tartó úton halálos kimenetelű közlekedési balesetet szenvednének. A programot éppen azért hirdetik meg évről évre, minden tanévkezdéskor, hogy egy gyermek se sérüljön meg közlekedési balesetben nemcsak tanévkezdéskor, de év közben sem - tette hozzá.Az Eduline korábban már beszámolt arról a kutatásról, hogy a magyar felnőttek fele úgy gondolja, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül tegyék meg az otthon és az iskola közötti távot.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
