Bilincs és gázspray is előkerült az elmúlt tanév iskolaőri intézkedései során

Legtöbbször Borsod, Baranya és Tolna megyei intézményekben volt szükség iskolaőri közbelépésre.

  • Székács Linda

Országszerte összesen 199 alkalommal került sor iskolaőri intézkedésre az iskolai konfliktushelyzetek megoldására - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket a hvg.hu kért ki a rendőrségtől.

Az adatok alapján a legtöbb iskolaőri intézkedésre Borsod megyei oktatási intézményekben volt szükség. Itt összesen 54 alkalommal kellett intézkedniük, melyek közül három testi kényszer, egy bilincs, egy pedig gázspray (vegyi eszköz) használatával végződött. A lista második helyén Baranya megye áll, ahol 26 alkalommal volt szükség iskolaőri közbelépésre, amikből kettő végződött testi kényszer alkalmazásával, Tolna megyében pedig 19 esetből egy ilyen volt.

A lap szerint a legkevesebb, mindössze egy intézkedés Vas megyében volt, a kis esetszám viszont többször is 50 százalékos arányban párosult testi kényszerrel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten 6-ból 3 esetben volt rá szükség, Bács-Kiskun megyében 4-ből 2 alkalommal, Veszprém megyében pedig 2-ből egy esetben. A legtöbbször viszont "elég volt" testi kényszert alkalmazni - ilyen összesen 25 fordult elő az országban - a bilincs és gázspray használatára egyedül Borsod megyében volt szükség, gumibotot viszont sehol sem használtak.

Arról, hogy hány alkalommal léphette túl esetleg a hatáskörét egy iskolarendőr, a rendőrségnek nincs kimutatása, néhány ismert eset viszont a sajtóban is napvilágot látott. Februárban kiderült, hogy egy újpesti iskolában az iskolaőr egy hetedikes lányt szexuálisan zaklatott, de a korábbi években az is előfordult, hogy gumibottal ütötte a diákokat egy vidéki szakiskolában, és hogy egy ötödikes gyereket bántalmazott egy iskolaőr.

Nőtt a számuk, de még mindig kevés az iskolaőr az országban

A rendőrség adatai szerint jelenleg 578 iskolaőr van szolgálatban országszerte, ami a tavaly július 1-i adatokhoz képest 102 fős növekedést jelent. A programhoz való csatlakozási szándékát egyre több intézmény jelzi, jelenleg 571 intézmény szeretne iskolaőrt, az állandó jelenlétet viszont egyelőre csak 520 iskolában tudják biztosítani a már meglévő állománnyal. Ráadásul a fluktáció is magas, az elmúlt három évben összesen 342 iskolaőr munkaviszonya szűnt meg, aminek legfőbb oka az alacsony, bruttó 296 és 306 ezer forint közötti bérezés - ami sok eetben még mindig magasabb, mint a tanároké.

Az iskolaőrök kiképzése egyébként csak egy három hetes felkészítésből áll, ami alatt már fizetést kapnak. A munka betöltésének feltétele a 18. életév betöltése, középfokú végzettség, továbbá az egészségügyi, pszichológiai és fizikai feltételeknek való megfelelés.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.