Legtöbbször Borsod, Baranya és Tolna megyei intézményekben volt szükség iskolaőri közbelépésre.
Országszerte összesen 199 alkalommal került sor iskolaőri intézkedésre az iskolai konfliktushelyzetek megoldására - derül ki azokból a közérdekű adatokból, amiket a hvg.hu kért ki a rendőrségtől.
Az adatok alapján a legtöbb iskolaőri intézkedésre Borsod megyei oktatási intézményekben volt szükség. Itt összesen 54 alkalommal kellett intézkedniük, melyek közül három testi kényszer, egy bilincs, egy pedig gázspray (vegyi eszköz) használatával végződött. A lista második helyén Baranya megye áll, ahol 26 alkalommal volt szükség iskolaőri közbelépésre, amikből kettő végződött testi kényszer alkalmazásával, Tolna megyében pedig 19 esetből egy ilyen volt.
A lap szerint a legkevesebb, mindössze egy intézkedés Vas megyében volt, a kis esetszám viszont többször is 50 százalékos arányban párosult testi kényszerrel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten 6-ból 3 esetben volt rá szükség, Bács-Kiskun megyében 4-ből 2 alkalommal, Veszprém megyében pedig 2-ből egy esetben. A legtöbbször viszont "elég volt" testi kényszert alkalmazni - ilyen összesen 25 fordult elő az országban - a bilincs és gázspray használatára egyedül Borsod megyében volt szükség, gumibotot viszont sehol sem használtak.
Arról, hogy hány alkalommal léphette túl esetleg a hatáskörét egy iskolarendőr, a rendőrségnek nincs kimutatása, néhány ismert eset viszont a sajtóban is napvilágot látott. Februárban kiderült, hogy egy újpesti iskolában az iskolaőr egy hetedikes lányt szexuálisan zaklatott, de a korábbi években az is előfordult, hogy gumibottal ütötte a diákokat egy vidéki szakiskolában, és hogy egy ötödikes gyereket bántalmazott egy iskolaőr.
Nőtt a számuk, de még mindig kevés az iskolaőr az országban
A rendőrség adatai szerint jelenleg 578 iskolaőr van szolgálatban országszerte, ami a tavaly július 1-i adatokhoz képest 102 fős növekedést jelent. A programhoz való csatlakozási szándékát egyre több intézmény jelzi, jelenleg 571 intézmény szeretne iskolaőrt, az állandó jelenlétet viszont egyelőre csak 520 iskolában tudják biztosítani a már meglévő állománnyal. Ráadásul a fluktáció is magas, az elmúlt három évben összesen 342 iskolaőr munkaviszonya szűnt meg, aminek legfőbb oka az alacsony, bruttó 296 és 306 ezer forint közötti bérezés - ami sok eetben még mindig magasabb, mint a tanároké.
Az iskolaőrök kiképzése egyébként csak egy három hetes felkészítésből áll, ami alatt már fizetést kapnak. A munka betöltésének feltétele a 18. életév betöltése, középfokú végzettség, továbbá az egészségügyi, pszichológiai és fizikai feltételeknek való megfelelés.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
