Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Átlagosan havi 15-20 ezer forintba kerülhet egy gyerek háromszori étkezési díja a menzán a 2023/2024-es tanévben. Mutatjuk, kinek jár ingyen vagy féláron.
Az ingyenes vagy a kedvezményes étkezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény minden esetben valamilyen szociális alapú feltételhez köti. Általánosságban elmondható, hogy ahogyan a gyerek nő, egyre inkább szűkül azoknak a köre, akiknek ingyen jár a menza. Például a nagycsaládosoknak óvodában és bölcsődében nem kell fizetni az étkezésért, addig általános - és középiskolában már igen.
Ingyenes étkeztetés bölcsődében és óvodában
Az óvodában és a bölcsődében akkor ingyenes a menza:

Ingyen menza általános - és középiskolában
Általános iskolában (1-8. évfolyamon) az alábbi esetekben lehet igénybe venni az ingyenes étkezést, ha a tanuló:
Aki már nem általános iskolás, de nappali, iskolarendszerű képzésben tanul, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül.
Általános- és középiskolai étkezés féláron
A menza árának felét kell fizetni azután a diák után általános-és középiskolában, valamint bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban
Ezen kívül a középiskolában és bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók is féláron ehetnek a menzán.
Fontos, hogy kedvezményes vagy az ingyenes étkezés igénybe vételéhez mindig egy nyilatkozatot kell kitölteni, amit a tanév folyamán bármikor (nem csak az elején) le lehet adni. Ha például tanév közben derül ki a diákról, hogy olyan ételallergiája van, ami tartós betegségnek minősül, akkor rögtön le lehet adni a kérelmet.
Menza teljes áron – ennyibe kerül
Aki nem jogosult a kedvezményes vagy az ingyenes étkezésre, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy a háromszori étkezés térítési díja a 2023/2024-es tanévben átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, ami különösen a tanév elején lehet megterhelő a családoknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.