Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
„Egy hosszú, fárasztó és nagyjából eredménytelen egyeztetésen vagyunk túl”
– kezdte meg mai élő adását a Pedagógusok Szakszervezete, amiben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke és Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja nyilatkoztak.
Ahogy előző héten sem, sok új információval most sem szolgálhatunk a sztrájkbizottsági tárgyalásokról. A legfontosabb előrelépés, amiről a szervezetek a tárgyalás után beszámoltak, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkakörét érinti. A kormány biztosította a képviselőket, hogy az asszisztensek maximum 35 órás munkavégzéséről szóló szabályozás bekerül a státusztörvénybe.
Továbbá a háborús vészhelyzetre hivatkozó kormányrendeletet - amely a munkáltató általi pedagógusok elbocsátásról szól – automatikusan meg fogják szüntetni a vészhelyzet véget értével. Ha év végéig a helyzet változatlan maradna, akkor legkésőbb december 31-én vonják vissza ezt a rendeletet, függetlenül az aktuális helyzettől - mondták.
Itt a szervezet egyik megszólalója viszont hozzátette, hogy bár ezt ígérték nekik, a jogszabály szövegében ez nem szerepel – így nem tudhatják biztosra.
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, August 16, 2023
További követelésekben nincs elmozdulás.
A hazai forrásból származó azonnali béremelésekre való újbóli rákérdezésre ismételten azt a választ kapták, hogy a kormánynak nem áll szándékában azonnal megemelni a tanárok fizetését. 12-13%-os béremelést ígértek a tanároknak, de ez a 20% fölött lévő éves átlag inflációt sem egyenlítené ki.
A már törvényben lévő kötelező 24 órás munkaidő is szóba került. Ennek kapcsán a kormány azzal védekezett, hogy a tanárok követelték a fix óraszám törvénybe iktatását – ami igaz is, viszont ők konkrét számot, pontosabban 22 órát követeltek. A 24 órás munkaidő az oktatásban dolgozók 30%-ának konkrét munkateher növekedést jelent.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
