Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
„Egy hosszú, fárasztó és nagyjából eredménytelen egyeztetésen vagyunk túl”
– kezdte meg mai élő adását a Pedagógusok Szakszervezete, amiben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke és Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja nyilatkoztak.
Ahogy előző héten sem, sok új információval most sem szolgálhatunk a sztrájkbizottsági tárgyalásokról. A legfontosabb előrelépés, amiről a szervezetek a tárgyalás után beszámoltak, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkakörét érinti. A kormány biztosította a képviselőket, hogy az asszisztensek maximum 35 órás munkavégzéséről szóló szabályozás bekerül a státusztörvénybe.
Továbbá a háborús vészhelyzetre hivatkozó kormányrendeletet - amely a munkáltató általi pedagógusok elbocsátásról szól – automatikusan meg fogják szüntetni a vészhelyzet véget értével. Ha év végéig a helyzet változatlan maradna, akkor legkésőbb december 31-én vonják vissza ezt a rendeletet, függetlenül az aktuális helyzettől - mondták.
Itt a szervezet egyik megszólalója viszont hozzátette, hogy bár ezt ígérték nekik, a jogszabály szövegében ez nem szerepel – így nem tudhatják biztosra.
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, August 16, 2023
További követelésekben nincs elmozdulás.
A hazai forrásból származó azonnali béremelésekre való újbóli rákérdezésre ismételten azt a választ kapták, hogy a kormánynak nem áll szándékában azonnal megemelni a tanárok fizetését. 12-13%-os béremelést ígértek a tanároknak, de ez a 20% fölött lévő éves átlag inflációt sem egyenlítené ki.
A már törvényben lévő kötelező 24 órás munkaidő is szóba került. Ennek kapcsán a kormány azzal védekezett, hogy a tanárok követelték a fix óraszám törvénybe iktatását – ami igaz is, viszont ők konkrét számot, pontosabban 22 órát követeltek. A 24 órás munkaidő az oktatásban dolgozók 30%-ának konkrét munkateher növekedést jelent.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
