Tizenhat nap múlva szeptember 1-je, a hivatalos tanév rendje viszont még mindig sehol
Jelentős "késéssel", de augusztus 22-én végül megjelent a 2023/24-es tanév rendje. Mutatjuk a részleteket.
Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
„Egy hosszú, fárasztó és nagyjából eredménytelen egyeztetésen vagyunk túl”
– kezdte meg mai élő adását a Pedagógusok Szakszervezete, amiben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke és Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja nyilatkoztak.
Ahogy előző héten sem, sok új információval most sem szolgálhatunk a sztrájkbizottsági tárgyalásokról. A legfontosabb előrelépés, amiről a szervezetek a tárgyalás után beszámoltak, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkakörét érinti. A kormány biztosította a képviselőket, hogy az asszisztensek maximum 35 órás munkavégzéséről szóló szabályozás bekerül a státusztörvénybe.
Továbbá a háborús vészhelyzetre hivatkozó kormányrendeletet - amely a munkáltató általi pedagógusok elbocsátásról szól – automatikusan meg fogják szüntetni a vészhelyzet véget értével. Ha év végéig a helyzet változatlan maradna, akkor legkésőbb december 31-én vonják vissza ezt a rendeletet, függetlenül az aktuális helyzettől - mondták.
Itt a szervezet egyik megszólalója viszont hozzátette, hogy bár ezt ígérték nekik, a jogszabály szövegében ez nem szerepel – így nem tudhatják biztosra.
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, August 16, 2023
További követelésekben nincs elmozdulás.
A hazai forrásból származó azonnali béremelésekre való újbóli rákérdezésre ismételten azt a választ kapták, hogy a kormánynak nem áll szándékában azonnal megemelni a tanárok fizetését. 12-13%-os béremelést ígértek a tanároknak, de ez a 20% fölött lévő éves átlag inflációt sem egyenlítené ki.
A már törvényben lévő kötelező 24 órás munkaidő is szóba került. Ennek kapcsán a kormány azzal védekezett, hogy a tanárok követelték a fix óraszám törvénybe iktatását – ami igaz is, viszont ők konkrét számot, pontosabban 22 órát követeltek. A 24 órás munkaidő az oktatásban dolgozók 30%-ának konkrét munkateher növekedést jelent.
Jelentős "késéssel", de augusztus 22-én végül megjelent a 2023/24-es tanév rendje. Mutatjuk a részleteket.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.