Ez az egyik olyan intézmény, ahol a bérek kifizetését is akadályozta, hogy a belügy inkasszálta a számlájukat. A roma önkormányzattól most azt közölték, végül kifizették a pedagógusok júliusi bérét és nincs szó az iskola bezárásáról.
Két hete derült ki, hogy két, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) által fenntartott iskola sem jut állami forrásokhoz, miután a Belügyminisztérium inkasszóval terhelte meg a számlájukat – vagyis, ha pénz érkezik rá, azt az adóhatóság leemeli onnan. Korábban sikertelenül kérték ennek felfüggesztését, ami miatt veszélybe került, hogy a fenntartásukban működő sziráki és tiszapüspöki iskola dolgozói fizetést kapjanak és egyáltalán működni tudjanak a továbbiakban az oktatási intézmények. Az ügy mögött az ORÖ és a tőlük egymilliárdnál is nagyobb tartozást követelő belügy egyre súlyosbodó konfliktusa sejlik fel.
„Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úr felajánlotta, hogy minden segítséget megad ahhoz, hogy a két iskola működőképes maradjon” – mondta a Szoljon.hu-nak Csóka János, az ORÖ elnökhelyettese a Belügyminisztériummal zajló tárgyalásokról. Hozzátéve: a két iskolának szánt 30-30 millió forint inkasszálása után a tárca újabb összegeket utalt át a két intézmény béreinek, járulékainak és a rezsijének a kifizetésére.
„Az átutalás megtörtént, így már megkapták júliusi bérüket a pedagógusok. Bízunk benne, hogy biztonságban működik tovább az intézmény, és cáfolom azokat a sajtóban megjelent híreket, hogy bezár majd az iskola Tiszapüspökiben”
– fogalmazott a helyi lapnak Csóka, hozzátéve, nem akarják az államnak vagy másnak átadni a fenntartást, bíznak a helyzet rendeződésében, a belső ellentétek terén is. A lap felidézi, az intézmény felújítása sem volt problémamentes: a renoválás nem készült el, a tornaterem pedig „torzóként meredezik”. Az ORÖ szerint ugyanis a kivitelező kifogásolható munkát végzett, és míg nem javítja ki, nem fizet, a kivitelező viszont a pénzét várja az elvégzett munkáért.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Fazekas István)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
