A Belügyminisztérium augusztus 22-én tette közzé a 2023/24-es tanév rendjét. Mutatjuk a részleteket.
Frissítés, 2024.08.19.
A 2024/25-ös tanév rendjét innek éritek el, az őszi szünet időpontját pedig itt találjátok.
A hivatalos tanév rendjére még várnunk kell, hiszen - ahogy azt a Belügyminisztérium az Eduline-nak elmondta - idén erre csak augusztus elején számíthatunk, a korábbi évek alapján megpróbáltuk megjósolni, mikor lehet a 2023/24-es tanévben az őszi szünet, aminek az időpontja létfontosságú lehet a családok számára az őszi programok és esetleg egy őszi üdülés megszervezéséhez.
Azt viszont mindenképp vegyétek figyelembe, hogy ez a cikk nem a hivatalos kormányrendelet alapján született, de a korábbi tapasztalataink szerint nem lehetnek majd túl nagy eltérések a "jóslásunk" és a hivatalos dátumok között. Hacsaknem persze a magas rezsiárak miatt az intézmények idén is kénytelenek lesznek variálni a szünet időpontjával.
Mikor kezdődik a tanév és mikor lesz az őszi szünet?
A 2023/24-es tanév a törvényi előírások szerint szeptember 1-jén kezdődik - közölte újságírónkkal a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya. Ennél több információt azonban nem osztottak meg velünk sem arról, hogy miért csak augusztusban teszik közzé a tanév rendjét, sem arról, hogy várhatóan milyen fontos időpontok és események lesznek a következő tanévben.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszont az őszi szünet általában október 23. és november 2. körül szokott lenni, 2022-ben egészen pontosan október 29-től november 6-ig tartott, az első tanítási nap pedig november 7-én, hétfőn volt.
Mivel november 1-je, vagyis Mindenszentek idén szerdai napra esik, és egyébként is kötelező munkaszüneti nap lesz, valószínűnek tartjuk, hogy a 2023-as őszi szünet október 27-én pénteken kezdődik majd és egészen november 5, vasárnapig tart majd, így a gyerekeknek először november 6-án, hétfőn kell majd visszatérniük az iskolapadokba a pihenő után.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
