Mikor kezdődik a tanév és mikor lehet idén az őszi szünet?

A Belügyminisztérium augusztus 22-én tette közzé a 2023/24-es tanév rendjét. Mutatjuk a részleteket.

Székács Linda

Frissítés, 2024.08.19.

A 2024/25-ös tanév rendjét innek éritek el, az őszi szünet időpontját pedig itt találjátok.

A hivatalos tanév rendjére még várnunk kell, hiszen - ahogy azt a Belügyminisztérium az Eduline-nak elmondta - idén erre csak augusztus elején számíthatunk, a korábbi évek alapján megpróbáltuk megjósolni, mikor lehet a 2023/24-es tanévben az őszi szünet, aminek az időpontja létfontosságú lehet a családok számára az őszi programok és esetleg egy őszi üdülés megszervezéséhez.

Azt viszont mindenképp vegyétek figyelembe, hogy ez a cikk nem a hivatalos kormányrendelet alapján született, de a korábbi tapasztalataink szerint nem lehetnek majd túl nagy eltérések a "jóslásunk" és a hivatalos dátumok között. Hacsaknem persze a magas rezsiárak miatt az intézmények idén is kénytelenek lesznek variálni a szünet időpontjával.

Mikor kezdődik a tanév és mikor lesz az őszi szünet?

A 2023/24-es tanév a törvényi előírások szerint szeptember 1-jén kezdődik - közölte újságírónkkal a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya. Ennél több információt azonban nem osztottak meg velünk sem arról, hogy miért csak augusztusban teszik közzé a tanév rendjét, sem arról, hogy várhatóan milyen fontos időpontok és események lesznek a következő tanévben.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszont az őszi szünet általában október 23. és november 2. körül szokott lenni, 2022-ben egészen pontosan október 29-től november 6-ig tartott, az első tanítási nap pedig november 7-én, hétfőn volt.

Mivel november 1-je, vagyis Mindenszentek idén szerdai napra esik, és egyébként is kötelező munkaszüneti nap lesz, valószínűnek tartjuk, hogy a 2023-as őszi szünet október 27-én pénteken kezdődik majd és egészen november 5, vasárnapig tart majd, így a gyerekeknek először november 6-án, hétfőn kell majd visszatérniük az iskolapadokba a pihenő után.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.