Romániában elkezdődött hétfőn a 8. osztályt végzett diákok képességfelmérő vizsgája, mely a középiskolai beiratkozást és a felvételit előzi meg, de több mint 15 ezer diák nem vesz részt a megmérettetésen.
Több mint 161 500 nyolcadikos jelentkezett a "kisérettséginek" is nevezett vizsgára az oktatási minisztérium jelentése szerint – olvasható az MTI-n. De vannak diákok, akik úgy érzik, hogy az elmúlt időszakban lezajlott pedagógussztrájk miatt nem tudtak megfelelően felkészülni, ezért nagyjából 15 ezren úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a vizsgán.
Romániában a pedagógusok több mint három hétig tartó általános sztrájkja miatt hetekig kérdéses volt, hogy sikerül-e idén megszervezni a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját és a középiskolát végzettek érettségijét. Végül júniusban beszüntették a sztájkot a tanügyi szakszervezetek, miután sikerült megállapodniuk a béremelésről a kormánnyal.
Marcel Ciolacu kormányfő a közösségi oldalán sok sikert kívánt a vizsgázóknak. Úgy értékelte: a román politikusok jól döntöttek, amikor a kormányátalakítás ügyét félretéve előbb a pedagógusok kéréseinek a megoldásán dolgoztak, így most a diákok levizsgázhatnak. Hangsúlyozta: az oktatás prioritás kormánya számára, és a jövőben is az marad.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
