Több természetet az oktatásba! – így fejleszti a gyerekeket a közösségi kertészkedés

„A gyerekeknek égető szükségük volna arra, hogy „minél több időt töltsenek a szabadban, hogy megismerjék a körülöttük lévő világot, a biztonságot, a nyugalmat, a csendet, a mozgás örömét, illetve, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és kalandokban legyen részük, hogy önfeledt gyermekek lehessenek”

– mondta Dani-Ördög Dalma szociálpedagógus a Képmásnak. Véleménye szerint fel kell eleveníteni a múlt nevelési tapasztalatait, a paraszti népszokásokat és munkamódszereket és vissza kell csempészni a gyerekek életébe azokat a lehetőségeket, amelyek a négy alapérzék fejlődését és a világuk megismerését szolgálják.

A mai generációk már teljesen eltávolodtak a természettől, elvesztették azt a teret, ahol szabadon mozoghatnának és stimulálhatnák az idegrendszerüket. Ezért Dalma kidolgozta a Zöld Csiga iskolaprogramot kollégáival a kecskeméti Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskolában, amelyhez a többi tantárgy tanulását is hozzákapcsolták.

Az oktatás során előnyben részesítik a projektmunkát, mert közben számos kompetenciát sajátítanak el a diákok. Elég, ha a veteményezést vesszük példának: az osztály együtt tervezi meg, milyen magokat vetnek el, közösen alakítják ki az ágyásokat, gondozzák, locsolják őket, majd együtt takarítják be a termést és adják el a szülőknek vásár keretében. Dalma szerint a kertművelés a gyermekek olyan képességeit is fejleszti, amelyek fontosak az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz, később pedig az önmagukról való gondoskodáshoz, sőt az önbizalmukat is növelik.

Tény, hogy nem minden iskola rendelkezik akkora udvarral, mint a kecskeméti Gyermekliget, de ők is számtalan alternatív megoldás közül választhatnak, hogy hogyan építsék be az oktató-nevelő munkába a természet kínálta lehetőségeket. „Zsákban is lehet hagymát, krumplit termeszteni, gurulós magaságyást is lehet készíteni, amely bármelyik folyósón elfér, illetve kis talicskába is lehet ültetni. Zöldfelület pedig, ahova ki lehet vinni a gyerekeket, minden városban van” – javasolja Dalma.

Más iskolában is vannak hasonló kezdeményezések

Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola még 2013-ban hozta létre tankertjét, ehhez  a Magyar Telekom Nyrt.-től nyert támogatást. Ez a hagyományos iskolakerttől eltérően közösségi kertként működik, biztosítva ezzel, a növények szünidőben történő ellátását. A parcellákat az iskola környezetében élő családok és tanulók művelik.

Tevékenységük 2019 -ben az Országos Iskolakert Hálózatban mentorkerti tevékenységgel bővült – olvasható a Közösségi Kertek oldalán.