Tavaly év végén kerültek át a tornaterembe a diákok és azóta nem térhettek vissza az iskola épületébe.
Múlt év végén a rezsiválság hatásai miatt a Soproni Tankerületi Központ úgy döntött, átmenetileg, télre bezár több olyan iskolát, amely csak alsó tagozattal rendelkezik, a gyerekeket pedig a térség nagyobb intézményeibe irányítják át – olvasható a Népszaván. Azonban a szülők nem akarták máshova vinni a gyerekeiket, ezért Babóton, Osliban, Agyagosszergényben és Veszkényben maguk oldották meg a helyzetet.
Babóton a falu pénzéből vett kazánnal tették fűthetővé a tornatermet, ahol a szülők alakítottak ki gipszfalakkal tantermeket. Osliban a művelődési otthonba menekítették a diákokat. Agyagosszergényben a tanulókat a megyei harmadosztályú abdarúgócsapat öltözőjébe költöztették. Veszkényben az iskola udvarán álló épületbe költöztették a diákokat, mert ott volt vegyestüzelésű kályha.
Agyagosszergényben mér visszaköltöztek az iskolába a diákok
Ennek nagyon örültek a gyerekek és a szülők is, mert többek beszámolója szerint sokszor nem volt elég meleg a focicsapat öltözőjéből kialakított tantermekben:
"A közmunkás hiába ment be hétvégén is fűteni, a gyerekek így is gyakran fáztak, ezért két nadrágot vettek fel"
– mondta egy apuka a lapnak.
Veszkényben a gyerekek körülbelül egy hónapja tértek vissza az iskolába, a Hanság déli peremén fekvő mintegy 900 lakosú Osliban pedig még hamarabb. Az ott élők többsége ugyanis mindent megtett a télen azért, hogy megmaradjon a helyi oktatás. Mégis a faluban már megy a találgatás arról, hogy veszélybe került az alsótagozat fennmaradása és lehet, hogy már szeptembertől a kapuvári iskolába kell járniuk a gyerekeknek.
Babóton még mindig a tornateremben tanulnak
Annak ellenére, hogy korábban azt tervezték, november 7-től csak április 15-ig, vagyis a fűtési szezon végéig lesznek a tornateremben a gyerekek. A Népszava megkereste ezzel kapcsolatban a polgármestert, aki annyit válaszolt, hogy „Maradjunk annyiban, hogy nem nyilatkozom”.
A Soproni Tankerületi Központ elmondása szerint nem készülnek iskolabezárásra, azért maradtak a tornateremben a diákok, mert a közeljövőben megkezdődik a település iskolájának felújítása.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
