A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet jogásza, Hegyi Szabolcs szerint rendőri túlkapás történt a szerda esti diáktüntetésen.
Az Eduline is ott volt azon a szerda délutáni békés diáktüntetésen, ami az áprilisihoz hasonlóan végül ismét kordonbontása torkollott a miniszterelnök székhelye, a Karmelita kolostor előtt. A rendőrök többször is könnygázt vetettek be a diákokból álló tömeg ellen, a 17 éves Hidász Mátét közvetlen közelről is arcon fújták, majd többeket is a Gyorskocsi utcai fogdába vittek, majd az órákon át tartó fogvatartás ellenére vádemelés nélkül elengedték őket, mivel nem is követtek el semmit.
Az esettel kapcsolatban Hegyi Szabolcs, a Társaság az Alapjogokért civil szervezet jogásza is megszólalt. Szerinte - bár a rendőrség jogellenesnek nevezte a szerdai demonstrációt - valójában nem volt az, egy tüntetést ugyanis az tesz jogellenessé, ha elveszíti a békés jellegét. A kordon rángatása és ledöntése tehát már valóban az volt, a rendőrök viszont már ezt megelőzően is sorfalat álltak a kolostor előtt és lezárták az oda vezető utakat, pedig ekkor (még) nem volt joguk az intézkedésre.
A jogász azt mondja, a kordonok ledöntése után már az veti fel az arányossággal kapcsolatos kérdéseket, hogy a hatóságoknak "a rendelkezésre álló eszközök közül azt kell választania, amelyik a cél elérése érdekében a lehető legkevesebb jogkorlátozással, sérüléssel vagy kárral jár az érintettek számára", mivel azonban a rendőrök sokan voltak, a tüntetők nem azzal a céllal érkeztek, hogy őket bántsák, mindemellett pedig jelentős részük kiskorú gyerek volt, a látott intézkedés, vagyis a könnygáz és a gumibotok használata nem volt arányos a helyzettel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
