A pedagógus az „Ez nem demokrácia” feliratot ragasztotta egyes plakátokra, másokon "A védjük meg a gyerekeket feliratot" ragasztotta és festette át.
Bíróság elé került egy pécsi tanár, aki kormányzati plakátokon fejezte ki a véleményét - számolt be róla az ATV.
Heindl Péter még a 2022-es választási kampány során "rongálta meg" a kormányzati plakátokat, melyeknek szövegét átragasztotta, helyenként pedig át is festette. A pedagógus többek között azzal érvelt, az Alkotmánybíróság is kimondja, hogy az államnak semlegesnek kell lennie a politikai pártok küzdelmében, a plakátok azonban másról árulkodtak, ezért rendszeresen átfestette azok szövegjeit, az akció közben pedig a rendőrök többször is rajtakapták.
A pedagógusra először csak egy plakát miatt szabtak ki büntetést, ezt azonban nem fogadta el, lévén: ő több plakáton is kifejezte a véleményét.
Az ügy ezt követően került bíróságra, melynek előkészítő ülésén nem született döntés, ezért rendes tárgyalást kellett tartani, ahol továbbra is azt hangsúlyozta: nem ő, hanem a kormányplakátok kihelyezése ment szembe a jogszabályokkal.
Ellenkezik egyrészt a magyar alaptörvénnyel, másrészt egy csomó nemzetközi jogszabállyal. Ez ellen lépek én fel. A büntető törvénykönyvben benne van, ha a közérdeket támadó cselekmény ellen lép fel valaki, akkor az jogos védelemnek számít és nem büntethető. Emellett nem veszélyes a társadalomra, ami a büntethetőség másik feltétele
- fejtette ki, hozzátéve; szerinte az eljárást bűncselekmény hiányában meg kellene szüntetni.
A vád szerint a férfi több hirdetőcégnek is kárt okozott, összesen 21 plakátot rongált meg 192 ezer 310 forint kárt okozva ezzel. Heindl Péter azt mondta; elmarasztaló ítélet esetén nemzetközi bírósághoz fordul.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
