A pedagógus az „Ez nem demokrácia” feliratot ragasztotta egyes plakátokra, másokon "A védjük meg a gyerekeket feliratot" ragasztotta és festette át.
Bíróság elé került egy pécsi tanár, aki kormányzati plakátokon fejezte ki a véleményét - számolt be róla az ATV.
Heindl Péter még a 2022-es választási kampány során "rongálta meg" a kormányzati plakátokat, melyeknek szövegét átragasztotta, helyenként pedig át is festette. A pedagógus többek között azzal érvelt, az Alkotmánybíróság is kimondja, hogy az államnak semlegesnek kell lennie a politikai pártok küzdelmében, a plakátok azonban másról árulkodtak, ezért rendszeresen átfestette azok szövegjeit, az akció közben pedig a rendőrök többször is rajtakapták.
A pedagógusra először csak egy plakát miatt szabtak ki büntetést, ezt azonban nem fogadta el, lévén: ő több plakáton is kifejezte a véleményét.
Az ügy ezt követően került bíróságra, melynek előkészítő ülésén nem született döntés, ezért rendes tárgyalást kellett tartani, ahol továbbra is azt hangsúlyozta: nem ő, hanem a kormányplakátok kihelyezése ment szembe a jogszabályokkal.
Ellenkezik egyrészt a magyar alaptörvénnyel, másrészt egy csomó nemzetközi jogszabállyal. Ez ellen lépek én fel. A büntető törvénykönyvben benne van, ha a közérdeket támadó cselekmény ellen lép fel valaki, akkor az jogos védelemnek számít és nem büntethető. Emellett nem veszélyes a társadalomra, ami a büntethetőség másik feltétele
- fejtette ki, hozzátéve; szerinte az eljárást bűncselekmény hiányában meg kellene szüntetni.
A vád szerint a férfi több hirdetőcégnek is kárt okozott, összesen 21 plakátot rongált meg 192 ezer 310 forint kárt okozva ezzel. Heindl Péter azt mondta; elmarasztaló ítélet esetén nemzetközi bírósághoz fordul.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
