A miniszterelnök egy szakképzéseket népszerűsítő rendezvényen beszélt a magyar oktatásról és a pedagógusokról hétfő délelőtt.
A pedagógusokat dícsérte Orbán Viktor, Magyarország miniszerelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján hétfő délelőtt a Hungexpon - írta meg a Telex.
A miniszterelnök nem sokkal azt követően beszélt a rendezvényen, hogy tanárok, diákok és ellenzéki politikusok is ülősztrájkkal tiltakoztak a Belügyminisztérium előtt a státusztörvény ellen, a nap folyamán pedig az ország mintegy 800-1000 intézményében sztrájkolnak.
A miniszterelnök a beszédében azt mondta;
A diákok sikere itthon és a nemzetközi mezőnyben egyben a magyar oktatás dicsérete is, és ebben külön elismerés illeti a tanáraikat, akik időt és fáradságot nem kímélve egyengetik diákjaik útját.
Ezután Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország csak akkor boldogul, ha itt mindenki dolgozik, és a munkáját jól végzi. A szakképzések népszerűsítésére megrendezett rendezvényen kiemelte; a kormány folyamatosan megújítja a szakképzést, emiatt évek óta egyre többen jelentkeznek ezekre és a diákok eredményei is javulnak. Szerinte tíz általános iskolásból hat szakképzésre megy tovább, a legnépszerűbb iskola pedig a technikum. Hozzátte: maga Jézus is ács volt.
A miniszterelnök arra is kiért, hogy szerinte a magyaroknak ma már nem kell elmenniük nyugatra, mert „itthon már együtt vannak jelen a nyugati és keleti cégek a magyar vállalkozásokkal”, és bár jó dolog körülnézni világban, mindig érdemes hazajönni, mert „itt kell boldogulnod, csak itt van magyar jövő”, elismerte ugyanakkor, hogy van még mit javítani a magyar oktatáson és iskolarendszeren.
Orbán Viktor szerint
minden, a magyar szakképzésben tiszta szívvel és odaadóan dolgozó pedagógus, mentor, szakértő munkatárs áldozatos munkát végzett az elmúlt években
akiknek a munkáját ezúton is megköszöni. A sztrájkról és a tiltakozásokról nem ejtett szót a beszédében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
