Többször is lefagyott és akadozott a rendszer, az eredmények pedig azóta sem nyilvánosak.
Összesen 3600 tizedik évfolyamos tanulónak kellett újraírnia tavaly a 2022-es digitális kompetenciamérés tesztjeit, miután az informatikai rendszer több esetben nem működött megfelelően - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.
A mérések a tavalyi évben voltak először online formában, a rendszer azonban többször is lefagyott vagy akadozott, emiatt több iskolából is jelezték, hogy nem minden diák tudta teljesíteni a feladatlapot, aminek a hivatal szerint "terheléses támadás" volt az oka. Elmondásuk szerint a 2022. április 20. és május 31. közötti, 30 tanítási napot felölelő mérési időszakban emiatt egy olyan nap fordult elő, amikor egy “minden résztvevőt érintő körülmény” miatt lehetővé tették a mérés újraírását függetlenül attól, az iskolában tapasztaltak-e hibát.
Nincsenek eredmények
Bár a tesztek megírása óta már egy év eltelt, sőt, már az idei teszteket is megírták a diákok, az Oktatási Hivatal egyelőre nem közölt országos jelentést az eredményekről, pedig az új rendszer éppen azok kiértékelését gyorsítaná fel. Ezt azzal magyarázzák, hogy az első évben nem a feldolgozás gyorsítása volt a fő cél, hanem a mérések kiterjesztése, az intézményi és helyi jelentések közzététele pedig folyamatos. Elmondásuk szerint az elmúlt egy évben fejlesztéseket is végeztek, ezek miatt az idei kimeneti mérések előzetes eredményeit már idén megkapják a tanulók.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
