A hetedikben, kilencedikben és tizenegyedikben tanulók sem maradnak ki az új mérésekből

Idén több új, országos méréssel bővül a diákok tanéve, jóformán alig lesz olyan évfolyam, ahol ne szerveznének "be- vagy kimeneti" méréseket.

  • Eduline

A 7., 9., 11. évfolyamon tanulók az úgynevezett kimeneti mérésben érintett évfolyamok lesznek - derül ki az Oktatási Hivatal 2022/23-as országos mérésekről összeállított tájékoztatójából.

Emellett teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is vár egy teszt szeptemberben-októberben. A bemeneti mérésekre 2022. szeptember 26. és november 30. között, a kimeneti mérésekre 2023. március 6. és június 9. kerül sor.

Mi az a kimeneti mérés?

A diákoknak idén több "tárgyból" - matek, szövegértés, természettudomány vagy idegen- vagy célnyelv - is szerveznek méréseket. Aki az őszi bemeneti mérésen részt vesz, annak tavasszal a kimeneti mérésen is meg kell írnia egy dolgozatot.

A mérés során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott tesztváltozatot kapnak - írja az OH, a feladatokat (hasonlóan a 2022-es digitális kompetenciamérésekhez) most is online kell majd megírni.

A mérések végleges eredményekhez az adott tanuló eredményén kívül az egyes tesztváltozatokon, illetve feladatokon elért összes tanulói eredményt is figyelembe veszik majd. Az iskola és a szülők a mérési azonosító alapján ismerhetik majd meg az eredményeket. Ez az eredmény ugyanakkor nem ér majd érdemjegyet - teszi hozzá a hivatal.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.