Többször is lefagyott és akadozott a rendszer, az eredmények pedig azóta sem nyilvánosak.
Összesen 3600 tizedik évfolyamos tanulónak kellett újraírnia tavaly a 2022-es digitális kompetenciamérés tesztjeit, miután az informatikai rendszer több esetben nem működött megfelelően - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.
A mérések a tavalyi évben voltak először online formában, a rendszer azonban többször is lefagyott vagy akadozott, emiatt több iskolából is jelezték, hogy nem minden diák tudta teljesíteni a feladatlapot, aminek a hivatal szerint "terheléses támadás" volt az oka. Elmondásuk szerint a 2022. április 20. és május 31. közötti, 30 tanítási napot felölelő mérési időszakban emiatt egy olyan nap fordult elő, amikor egy “minden résztvevőt érintő körülmény” miatt lehetővé tették a mérés újraírását függetlenül attól, az iskolában tapasztaltak-e hibát.
Nincsenek eredmények
Bár a tesztek megírása óta már egy év eltelt, sőt, már az idei teszteket is megírták a diákok, az Oktatási Hivatal egyelőre nem közölt országos jelentést az eredményekről, pedig az új rendszer éppen azok kiértékelését gyorsítaná fel. Ezt azzal magyarázzák, hogy az első évben nem a feldolgozás gyorsítása volt a fő cél, hanem a mérések kiterjesztése, az intézményi és helyi jelentések közzététele pedig folyamatos. Elmondásuk szerint az elmúlt egy évben fejlesztéseket is végeztek, ezek miatt az idei kimeneti mérések előzetes eredményeit már idén megkapják a tanulók.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
