A státuszváltozásról Ander Balázs parlamenti képviselő tett fel írásbeli kérdést. Rétvári Bence válaszából kiderült; júliustól tényleg jöhet a korábban már emlegetett "köznevelési foglalkoztatotti jogviszony":
Júliustól tényleg eltörlik a tanárok közalkalmazotti státuszát - derül ki egy parlamenti irományból, amit az Index vett észre.
Március elején már mi is megírtuk, hogy egy belügyminisztériumi tervezet szerint új jogállást adna a pedagógusoknak a kormány, közfoglalkoztatotti jogviszony helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnének be, ami "a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási szabályozást teremt". Az előterjesztés többek között megváltoztatná a pedagógus-előmeneteli rendszert, sávos bérrendezést vezetnének be, és előtérbe helyeznék a teljesítményalapú besorolást is.
A státuszváltoztatással kapcsolatban Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője tett fel írásbeli kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, amiben többek között arról érdeklődött, mikortól számíthatnak erre a lépésre a köznevelési rendszer foglalkoztatottjai, kikérik-e erről a véleményüket, és ha igen, ezek mennyire befolyásolják majd a kormány döntéshozatalát.
A kérdésre hétfőn érkezett meg a válasz, amiben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt írja, az új státusz bevezetésével a kormánynak az a célja, hogy három különálló (a nemzeti köznevelésről szóló, a munka törvénykönyvéről szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló) törvény helyett a pedagógusokra egy, "az ágazat sajátosságaihoz igazított saját törvény" vonatkozzon, továbbá javítsák „a köznevelés eredményességét és színvonalát”. Az államtitkár hozzátette; az új státusz értelmében megszűnne az a megkülönböztetés is, ami „az állami és az önkormányzati, valamint az egyházi és magánfenntartású intézményeknél dolgozó pedagógusok munkajogi jogállását eddig jellemezte (példája a jubileumi jutalom, mely az utóbbi körbe tartozó, munkaviszonyban álló pedagógusoknak korábban nem járt, a tervezet viszont egységesen tartalmazza)”. Ennek bevezetése 2023 júniusától léphet hatályba.
Rétvári Bence azt írta, ezzel kapcsolatban tekintettel vannak az unióval kötött, tanári bérek emelésével kapcsolatos megállapodásokra is, a tervezet társadalmi egyeztetése pedig már elindult, de tárgyalnak majd a szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel is, továbbá az érintettek online is véleményezhetik. A vélemények feldolgozása folyamatban van, de "alapos mérlegelések tárgyát képezik majd a Kormány részéről".
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
