Három év után végre ismét ülésezett a kétévente összehívott Országos Diákparlament. A javaslataik között szerepel a tanári bérek emelése, a diákparlament évenkénti összehívása és a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetése is.
58 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a hétvége folyamán összegyűlt Országos Diákparlament. A Székesfehérváron lebonyolított ülésen körülbelül 120 olyan középiskolás vett részt, akik a megyéik képviseletében a pénteki nyitó ülést követően szombaton az oktatás és a diákélet mindennapjait érintő kérdésekről tárgyaltak, és megfogalmazták a javaslataikat a következő két évre az oktatási döntéshozók számára.
Csomor Boldizsár, az Országos Diáktanács tagja a rendezvényen azt mondta; szombaton körülbelül 300 pontot fogalmaztak meg, amit vasárnapra végül 58 pontra redukáltak. A diákok többek között szorgalmaznák a WIFI hálózat bővítését a köznevelési intézményekben és kollégiumokban, a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetését, az iskolai keretek között történő ingyenes KRESZ és egészségügyi oktatást, de a javaslataik között szerepel az iskolai fejlesztőpedagógusok számának növelése, a meglévők pályán tartása, valamint a pedagógus-béremelés mértékének további növelése az inflációra való tekintettel.
Cser-Palkovics András, a város polgármestere szerint "érdemi konzultáció, párbeszéd, vita alakult ki és nagyon komoly tartalmi munka zajlott az elmúlt napokban Székesfehérváron." Az Országos Diákparlamenten Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is részt vett, aki szerint kiváló együttműködés alakult ki a diákok és az oktatási kormányzat között.
„Magyarországon adott a diákok érdekképviselete, hogy a kormány „becsatornázza” a fiatalok kívánságait az oktatáspolitika alakításába. Kétévente ülésezik az Országos Diákparlament, emellett pedig működik az Országos Diáktanács intézménye, mellyel havi-kéthavi rendszerességgel tárgyalunk. A munkamegosztás szerint az ODP ajánlásokat fogalmaz meg, melyeket ezután az ODT és az oktatási kormányzat tárgyal. Ismertetik az álláspontjaikat, eszmét cserélnek, és a kormány igyekszik végrehajtani azt, amit lehet. A 2020-as ODT ajánlásoknak több mint a felét megvalósítottuk! A most elfogadott 58 pontos lista biztosítja a keretét az ODT és az oktatási döntéshozók következő kétéves munkájának” – idézi a szekesfehervar.hu.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
