A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Petőfi "Akasszátok föl a királyokat" című művét kifogásolta a darabban.
A folyosón tiltakoztak és petíciót indítottak a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium negyedik osztályos tanulói, miután az igazgató betiltotta a március 15-ei műsorukat mert úgy érezte, túl sok aktuálpolitikai áthallás van a programban - tudta meg a 444.-hu.
A lap szerint az intézmény tornatermében nem fér el egyszerre az összes tanuló, ezért az eredeti tervek szerint a nemzeti ünnepet megelőző tanítási napon a negyedikesek kétszer adták volna elő a Petőfi Sándor életét bemutató március 15-ei műsorukat, ez mégsem valósult meg, mert az első előadást követően az igazgató technikai problémákra hivatkozva, a hangosbemondón keresztül lefújta a színdarab megismétlését.
Mint kiderült azonban, technikai problémákról szó sem volt, Csenki József a műsor tartalma miatt fújta le a következő előadást, amiben szerinte "túl sok az aktuálpolitikai áthallás". Bár az iskolaigazgató a 444-nek nem mondta el, pontosan mire gondol, mert akkor "nem lett volna értelme a leállításnak", egy fültanú szerint főként Petőfi Sándor "Akasszátok föl a királyokat" című versével volt problémája, szerinte ugyanis a nézők a mű elhangzásakor Orbán Viktor miniszterelnökre gondolnának.
Úgy gondolom, mindez független akár az intézmény vezetőjének, akár a műsor szerkesztőjének, akár bármely pedagógusnak a személyes politikai meggyőződésétől, irányultságától
- mondta, hozzátéve azt, hogy a köznevelési intézmények feladatkörébe nem tartozik bele a politikai állásfoglalás és annak közvetítése sem, főleg nem egy iskolai ünnepség keretében.
A probléma megoldására a darab narrátoraként szereplő pedagógus felajánlotta, hogy lerövidíti a szöveget és kihagyja belőle a kifogásolt részeket, de az igazgató még így sem engedte a műsor megismétlését. Az előadás betiltása és a technikai problémákkal kapcsolatos hazugság végül annyira felháborította a darabot előadó negyedik osztályos gyerekeket, hogy spontán tiltakozásba és aláírásgyűjtésbe kezdtek.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
