A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Petőfi "Akasszátok föl a királyokat" című művét kifogásolta a darabban.
A folyosón tiltakoztak és petíciót indítottak a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium negyedik osztályos tanulói, miután az igazgató betiltotta a március 15-ei műsorukat mert úgy érezte, túl sok aktuálpolitikai áthallás van a programban - tudta meg a 444.-hu.
A lap szerint az intézmény tornatermében nem fér el egyszerre az összes tanuló, ezért az eredeti tervek szerint a nemzeti ünnepet megelőző tanítási napon a negyedikesek kétszer adták volna elő a Petőfi Sándor életét bemutató március 15-ei műsorukat, ez mégsem valósult meg, mert az első előadást követően az igazgató technikai problémákra hivatkozva, a hangosbemondón keresztül lefújta a színdarab megismétlését.
Mint kiderült azonban, technikai problémákról szó sem volt, Csenki József a műsor tartalma miatt fújta le a következő előadást, amiben szerinte "túl sok az aktuálpolitikai áthallás". Bár az iskolaigazgató a 444-nek nem mondta el, pontosan mire gondol, mert akkor "nem lett volna értelme a leállításnak", egy fültanú szerint főként Petőfi Sándor "Akasszátok föl a királyokat" című versével volt problémája, szerinte ugyanis a nézők a mű elhangzásakor Orbán Viktor miniszterelnökre gondolnának.
Úgy gondolom, mindez független akár az intézmény vezetőjének, akár a műsor szerkesztőjének, akár bármely pedagógusnak a személyes politikai meggyőződésétől, irányultságától
- mondta, hozzátéve azt, hogy a köznevelési intézmények feladatkörébe nem tartozik bele a politikai állásfoglalás és annak közvetítése sem, főleg nem egy iskolai ünnepség keretében.
A probléma megoldására a darab narrátoraként szereplő pedagógus felajánlotta, hogy lerövidíti a szöveget és kihagyja belőle a kifogásolt részeket, de az igazgató még így sem engedte a műsor megismétlését. Az előadás betiltása és a technikai problémákkal kapcsolatos hazugság végül annyira felháborította a darabot előadó negyedik osztályos gyerekeket, hogy spontán tiltakozásba és aláírásgyűjtésbe kezdtek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
