A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáinak eredményeit már (valószínűleg) minden diák tudja, a következő lépés a középiskola-választás és a szóbeli vizsga. Mutatjuk a dátumokat.
A központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező középiskola 2023. február 10-éig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat, a jelentkezéshez szükséges lapok továbbításának határideje pedig 2023. február 22. - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában, azaz egy hete van minden leendő középiskolásnak és szüleinek, hogy kiválasszák a középiskolákat és beadják a jelentkezésüket.
Ez viszont még nincs kőbe vésve - 2023. március 21. és 22. között a diákoknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középiskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt.
Viszont sok iskolában szóbeli is lesz
A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgák lebonyolítása után kizárólag a tanév rendjében meghatározott időszakban – 2023. február 27 - március 14. között – tartható meg.
Kik mehetnek szóbelizni? Lassan az összes középiskola közzéteszi a szóbeli behívási ponthatárokat. Mik ezek a ponthatárok? A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánkként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
