A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáinak eredményeit már (valószínűleg) minden diák tudja, a következő lépés a középiskola-választás és a szóbeli vizsga. Mutatjuk a dátumokat.
A központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező középiskola 2023. február 10-éig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat, a jelentkezéshez szükséges lapok továbbításának határideje pedig 2023. február 22. - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában, azaz egy hete van minden leendő középiskolásnak és szüleinek, hogy kiválasszák a középiskolákat és beadják a jelentkezésüket.
Ez viszont még nincs kőbe vésve - 2023. március 21. és 22. között a diákoknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középiskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt.
Viszont sok iskolában szóbeli is lesz
A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgák lebonyolítása után kizárólag a tanév rendjében meghatározott időszakban – 2023. február 27 - március 14. között – tartható meg.
Kik mehetnek szóbelizni? Lassan az összes középiskola közzéteszi a szóbeli behívási ponthatárokat. Mik ezek a ponthatárok? A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánkként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
