Újabb eredmények a középiskolai központi felvételiről: hány pontot szereztek a diákok a Toldyban vagy a Babitsban?

Újabb gimnáziumok hozták nyilvánosságra a központi felvételi átlageredményeit – mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A Veresegyházi Katolikus Gimnázium is közzétette az eredményeket: több mint 450-en vizsgáztak náluk, a nyolcadikosok matekból 21,1, magyarból 32,6 pontot, a hatodikosok matekból 29, magyarból 35,7 pontot szereztek. 

A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 diák írta meg a két tesztet. Az intézmény csak hat évfolyamos képzést indít, így csak hatodikosok vizsgáztak náluk – magyarból átlagosan 38,07, matekból 34,63 pontos átlageredménnyel. Az összesített átlag 72,7 pont lett.

A debreceni Ady Endre Gimnázium is részletes statisztikákat hozott nyilvánosságra: a hatosztályosok magyarból átlagosan 35,85, matekból 25,66 pontot gyűjtöttek – míg a nyolcadikosok magyarból 35,88, matekból pedig 24,54 pontot. A nyolcadikosok összesített átlagpontszáma így 60,42.

A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban hatodikosok és nyolcadikosok is felvételiztek. A hatodikosok magyarból átlagosan 36, matekból 27 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok átlaga is ehhez hasonló: magyarból 37, matekból 26 pont.

Korábban már írtunk néhány gimnázium átlageredményeiről, cikkünket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.