Újabb eredmények a középiskolai központi felvételiről: hány pontot szereztek a diákok a Toldyban vagy a Babitsban?

Újabb gimnáziumok hozták nyilvánosságra a központi felvételi átlageredményeit – mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A Veresegyházi Katolikus Gimnázium is közzétette az eredményeket: több mint 450-en vizsgáztak náluk, a nyolcadikosok matekból 21,1, magyarból 32,6 pontot, a hatodikosok matekból 29, magyarból 35,7 pontot szereztek. 

A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 diák írta meg a két tesztet. Az intézmény csak hat évfolyamos képzést indít, így csak hatodikosok vizsgáztak náluk – magyarból átlagosan 38,07, matekból 34,63 pontos átlageredménnyel. Az összesített átlag 72,7 pont lett.

A debreceni Ady Endre Gimnázium is részletes statisztikákat hozott nyilvánosságra: a hatosztályosok magyarból átlagosan 35,85, matekból 25,66 pontot gyűjtöttek – míg a nyolcadikosok magyarból 35,88, matekból pedig 24,54 pontot. A nyolcadikosok összesített átlagpontszáma így 60,42.

A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban hatodikosok és nyolcadikosok is felvételiztek. A hatodikosok magyarból átlagosan 36, matekból 27 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok átlaga is ehhez hasonló: magyarból 37, matekból 26 pont.

Korábban már írtunk néhány gimnázium átlageredményeiről, cikkünket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.