Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„A felvételi időszakhoz közeledve megnövekszik a szorongás, stresszkezelés miatt hozzám – és azt gondolom, más iskolapszichológus kollégáimhoz – fordulók száma” – mondta az Eduline-nak Eppel-Pásztor Adrienn iskolapszichológus. Szombaton több tízezer gyerek írja majd meg magyarból és matematikából a középiskolai központi felvételit az ország 541 különböző pontján. 56 ezren nyolcadikosok, mellettük azonban 9100 hatodikos és több mint hatezer negyedikes is nekifut a vizsgának – ők azok, akik várhatóan olyan középiskolába jelentkeznek majd február második feléig, amely kötelezővé tette a teszt kitöltését.
A gyerekek számára a vizsga valóban komoly kihívást jelent, az ugyanis nem az általános iskolai órákon megszokott feladatokból áll – elsősorban nem a tárgyi tudást, hanem az addigra (elvileg) megszerzett készségeket, kompetenciákat méri. A szaktanárok tapasztalata szerint éppen ezért az írásbelire célzottan kell „edzeni”, nem véletlen, hogy több tucat oktatási centrum kínál felkészítő kurzusokat – van, ahol három hónapos, máshol másfél éves tanfolyamokat hirdetnek a felvételire készülő diákoknak.
A 10, 12, 14 éveseknek feszített tempóban, kétszer 45 perc alatt kell megoldaniuk a tíz-tíz feladatot, ráadásul egy részüket lelkileg is meggyötri a vizsga – legalábbis erről árulkodnak az egyik népszerű kérdés-válasz oldalon lévő posztok, amelyekben a gyerekek egymástól kérnek segítséget a vizsgaszorongás enyhítéséhez.
| Milyen feladatokat kapnak a diákok? |
- ezt a feladatot is meg kellett oldaniuk azoknak a diákoknak, akik 2022 januárjában írták meg a központi felvételi vizsgát. A tíz nyelvi feladat és a tíz matekpélda megoldásával tantárgyanként maximum 50 pontot szerezhetnek, vagyis összesen 100 ponttal zárhatják az írásbeli felvételit. Az országos átlag azonban ennél jóval alacsonyabb, 100-ból 52,5 pont, az eredmények pedig általában matematikából gyengébbek (akárcsak az érettségin). A jelentkezők túlnyomó többsége így is sikerrel jár: az Oktatási HIvatal adatai szerint tavaly a felvételizők 96 százalékát felvették az általános felvételi szezonban (a többiek a rendkívüli felvételin találták meg a megfelelő iskolát), és több mint háromnegyedük a jelentkezési lap első helyén megjelölt intézményben kezdhette el a kilencedik osztályt. |
Van, aki stresszel. Van, aki jól viseli
Eppel-Pásztor Adrienn azt mondja, a gyerekeknek nemcsak egy addig ismeretlen feladatsor megoldásával, hanem azzal az általános elvárásrendszerrel is szembe kell nézniük, amely ezt az időszakot körüllengi. Úgy érezhetik, hogy ezen az egy vizsgán múlik minden, nincsen több lehetőség, miközben maga a vizsga olyan helyzet, ahol bizonyítaniuk kell képességeiket, ismereteiket.
„Mint minden változás vagy bizonytalan élethelyzet, természetes, hogy ez is stresszel jár, kihívásként, megterhelésként élhetjük meg, így az ehhez hasonló helyzetekben új megoldási és működési stratégiákra van szükség. Ugyanakkor nem törvényszerű, hogy mindenki tart tőle: vannak, akik életük egyéb területein tapasztalhatnak inkább szorongást, és kevésbé a tanulmányaikban, így leginkább azt fontos tudatosítanunk, hogy minden érzés elfogadható. Az is, ha izgulnak, az is, ha már motiválatlannak érzik magukat, és az is, ha szorongás nélkül tekintenek erre az élethelyzetre, ugyanis mindenkinek más okoz stresszt” – magyarázza az iskolapszichológus.
Testi tünetek
Az iskolapszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a stresszreakciók akár testi tüneteket is okozhatnak: heves szívdobogást, remegést, izzadást, izomfeszülést, hasfájást, kimerültséget, fejfájást, szédülést is, de mentális, érzelmi és viselkedési szinten is „tüneteket” válthatnak ki. Határozatlanság, bizonytalanság, koncentrálási nehézségek, aggodalmaskodás, türelmetlenség, ingerlékenység, túlzott ragaszkodás a megszokott dolgokhoz, dühkitörések, körömrágás, alvászavarok – sorolja a szakember, hozzátéve, hogy a praxisában a tünetek széles skálájával találkozott már.
„A felvételi miatt kialakuló vizsgaszorongás ennek a szorongásnak egy olyan speciális fajtája, amikor úgy érezzük, bizonyítanunk kell képességeinket egy sok ismeretlenből álló helyzetben: tarthatunk tőle, hogy ezen az egy alkalmon múlik „minden”, nem tudhatjuk pontosan, milyen nehézségű feladatokat kell megoldani. A stressz maga azonban egyfajta hajtóerőként és „vizsgadrukként” is funkcionálhat, melynek célja, hogy fejlődjünk, felülmúljuk önmagunkat” – magyarázza.
Úgy látja, nem mindegy, hogy egy általános iskola milyen hagyományokat teremt a felvételi előtt álló diákoknak. „Az iskolában, ahol dolgozom, amellett például, hogy pedagógus kollégáim nagy hangsúlyt fektetnek a tárgyi tudás megszerzésére, a lelki részével is foglalkoznak-foglalkozunk: már hetedik osztály év végén, és nyolcadik osztály elején részt vehetnek a diákok szakmai napokon, hallhatnak a környező iskolákról, illetve én is szoktam tartani pályaorientációs foglalkozásokat, stresszkezeléssel kapcsolatos alkalmakat, hogy a diákok minél felkészültebbnek érezhessék magukat” – mondja.
Ha a szülő is stresszel
Az Eduline által megkérdezett szülők arról beszéltek, nemcsak a gyerekeiket, hanem őket is megviseli a felvételi időszak. Nem véletlen, hogy a Facebookon egymást érik az olyan szülői csoportok, amelynek tagjai folyamatosan megosztják egymással a vizsgával kapcsolatos információkat, na meg saját aggodalmaikat, félelmeiket is.
„Ami a legnehezebb, mégis a legfontosabb: érdemes megváltoztatnunk a felvételivel kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Kezeljük a helyén, keretezzük át a „felvételi” szó jelentését. Az átkeretezés ebben az esetben azt jelenti, hogy bár megőrizzük a helyzet valóságtartalmát – a felvételi valóban egy fontos mérföldkő –, olyan módon fogalmazzuk meg, ami megnyugtató, bátorító (például egy lehetséges kihívásnak értelmezzük, vagy egy olyan lehetőségnek, ahol megmutatkozhat, mennyire kitartóan dolgoztunk és bizonyíthatunk saját magunknak). A középiskola előtti kiválasztási folyamat nem dönti el azt, hogy kiből mi lesz (kivé vagy milyenné válhat egy gyermek), ezt ő saját maga, céltudatossága, kitartása, és szorgalma határozhatja meg” – magyarázza Eppel-Pásztor Adrienn.
„A vizsga után pedig elengedhetetlen egy kis lazítás, hiszen a gyerekek régóta „teljes készenléti állapotban” tartották magukat, ráadásul egy fontos mérföldőnél érdemes egy hétköznapitól eltérő kis rítust (tehát egy kedvelt kikapcsolódási módot, különleges programot) beiktatni a feldolgozás és elengedés elősegítése érdekében” – tette hozzá.
