Bár korábban a skót kormány elzárkózott a további béremelési ajánlattól, a pedagógusok sztrájkba kezdtek. Az oktatási miniszter most már minél hamarabb szeretné megoldani a problémát.
Korábban már mi is megírtuk, hogy hónapok óta zajlanak a viták a skót kormány és az ország pedagógusai között. A szakszervezetek által követelt 10 százalékos béremelés helyett ugyanis a kormány csak 5 és 6,85 százalékos béremelésre tett ígéretet arra hivatkozva, hogy ennél nagyobb összeg nem fér bele a költségvetésbe.
Bár az évi egymillió forintnak megfelelő béremelés elsőre jól hangzik, valójában az országban végbemenő infláció értékét sem éri el, nem beszélve az elmúlt évek 20 százalékos pénzromlásáról.
A szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek; január 10-én az általános iskolákban, 11-én pedig a középiskolákban állt le a munka, de a napokban további 16 új sztrájkot és gördülő sztrájkot is bejelentettek – írja a BBC..
"A tanárok 40 év után először sztrájkolnak, mert a Skót Nemzeti Párt kormánya többször is cserbenhagyta őket" – nyilatkozta Stephen Kerr, a Skót Konzervatív Párt képviselője.
Az oktatási miniszter a BBC-nek azt mondta, mindent megtesz, hogy a sztrájknak vége legyen, de ehhez mindkét oldalról kompromisszumra van szükség. Ez előrelépés ahhoz képest, hogy a skót kormány korábban tartózkodott a szakszervezetekkel folytatott további tárgyalásoktól, hiszen azok követeléseit megfizethetetlennek minősítették.
A szakszervezetek abban reménykednek, hogy a kormány még ezen a héten új ajánlatot tesz. A sztrájk folytatása attól függ, hogy elfogadják-e, vagy nem.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
