Bár korábban a skót kormány elzárkózott a további béremelési ajánlattól, a pedagógusok sztrájkba kezdtek. Az oktatási miniszter most már minél hamarabb szeretné megoldani a problémát.
Korábban már mi is megírtuk, hogy hónapok óta zajlanak a viták a skót kormány és az ország pedagógusai között. A szakszervezetek által követelt 10 százalékos béremelés helyett ugyanis a kormány csak 5 és 6,85 százalékos béremelésre tett ígéretet arra hivatkozva, hogy ennél nagyobb összeg nem fér bele a költségvetésbe.
Bár az évi egymillió forintnak megfelelő béremelés elsőre jól hangzik, valójában az országban végbemenő infláció értékét sem éri el, nem beszélve az elmúlt évek 20 százalékos pénzromlásáról.
A szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek; január 10-én az általános iskolákban, 11-én pedig a középiskolákban állt le a munka, de a napokban további 16 új sztrájkot és gördülő sztrájkot is bejelentettek – írja a BBC..
"A tanárok 40 év után először sztrájkolnak, mert a Skót Nemzeti Párt kormánya többször is cserbenhagyta őket" – nyilatkozta Stephen Kerr, a Skót Konzervatív Párt képviselője.
Az oktatási miniszter a BBC-nek azt mondta, mindent megtesz, hogy a sztrájknak vége legyen, de ehhez mindkét oldalról kompromisszumra van szükség. Ez előrelépés ahhoz képest, hogy a skót kormány korábban tartózkodott a szakszervezetekkel folytatott további tárgyalásoktól, hiszen azok követeléseit megfizethetetlennek minősítették.
A szakszervezetek abban reménykednek, hogy a kormány még ezen a héten új ajánlatot tesz. A sztrájk folytatása attól függ, hogy elfogadják-e, vagy nem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
