Szerdán a kormányinfó keretében nemzetközi sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök. Természetesen a tanárok és a közoktatás helyzete is előkerült.
Abban én a pedagógusok oldalán állok, hogy a béreket mindenképpen emelni kell
– mondta a pedagógusok helyzetével kapcsolatban Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: azzal kapcsolatban gyakran kapnak kritikákat, hogy milyen a jelenlegi pedagóguséletpályának miért ilyen a belső szerkezete - de ezt nem a kormány határozta meg, "hanem a kormány akkori képviselője tárgyalta ki a szakszervezetekkel. És hogy az idősödéssel jelentősen nő a bér, ellenben a kezdők meg alul vannak fizetve, kisebb bérrel indulnak - nem a kormány javaslata volt, az akkori tárgyalásokban ebben állapodtak meg a felek".
Ez jól láthatóan nem volt jó megállapodás, és ezért van egy belső aránytalanság. Szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbérrel indulnak meg a pedagógusok, miközben a vége felé kezd a dolog egészen elviselhetővé válni. De biztos, hogy a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges"
- mondta a miniszterelnök. „Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz 10 százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság” mondta. Hozzátette, hogy ha az unióval néhány részletkérdésről meg tudnak még állapodni, akkor „szerepel a megállapodásban olyan pont, amelyben uniós forrásokat tudunk használni béremelésre. Ezeket az uniós források nélkül is végrehajtanánk, de ha van uniós forrás, akkor három év alatt végre tudjuk hajtani a 10 százalék feletti emeléseket, ha nincs, akkor hat év alatt.”
Abban bízom, lesz pénzügyi megoldás a jogos pedagógusigényekre, de azt kérem nagy tisztelettel innen is mindenkitől, hogy ha nem értenek egyet egy politikai irányvonallal, egy szakmai irányvonallal, ha elégedetlenek a saját helyzetükkel, akkor a tiltakozásnak a törvényes formáját válasszák
- emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kitért az MTA friss közleményére is, melyben az akadémia elnöksége azt kéri a kormánytól, hogy az elbocsátott tanárokat helyezzék vissza az állásukba, ehhez pedig a köztársasági elnök segítségét is kérik. A miniszterelnök azt mondta, nagy tisztelője az akadémiának, de olyat még nem látott, hogy „az akadémia nyílt törvénysértésre szólítsa fel a kormányt”. Hozzátette, ma Magyarországon a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái: a sztrájk is ilyen – ennek van törvényes kerete is. Ezért felszólította a tanárokat, hogy „a tiltakozásnak válasszák a törvényes formát. Ha nem a törvényes formáit választják, akkor nem tehetnek mást az állam vezetői – miután a pedagógusok is állami alkalmazottak – minthogy az ilyenkor szokásos szabályokat előveszik és érvényesítik.”
Mi lesz a tanárok fizetésével?
A szakszervezetek jelenleg is tárgyalnak a minisztériummal - amint vége az egyeztetésnek, azonnal beszámolunk a fejleményekről. Ezen felül pár napja jelent meg a rendelet arról, hogy bérrendezés helyett 2023-tól újabb 10 százalékos ágazati pótlékemelést ad a kormány a tanároknak. A szakszervezetek szerint ez azonban nem egyenlő a - hónapok óta tartó tárgyalások és tüntetések alkalmával kért - fizetésemeléssel, hiszen a jelenlegi rendszerben a tanárok fizetését továbbra is a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alapból számolják, így a fizetéseik elszakadtak a mindenkori minimálbértől.
Ahogy az már a korábbi kormányinfókon számtalanszor elhangzott, ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.
Már az összes operatív programról teljes körű megállapodás született, az a kérdés, hogy az Európai Bizottság az eddig ismert feltételeken túl megfogalmaz-e olyan feltételeket, ami január 1-től nem teszi lehetővé a pedagógus-béremelést. Ez néhány napon belül kiderül majd – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi sajtótájékoztatón.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
