Szerdán a kormányinfó keretében nemzetközi sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök. Természetesen a tanárok és a közoktatás helyzete is előkerült.
Abban én a pedagógusok oldalán állok, hogy a béreket mindenképpen emelni kell
– mondta a pedagógusok helyzetével kapcsolatban Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: azzal kapcsolatban gyakran kapnak kritikákat, hogy milyen a jelenlegi pedagóguséletpályának miért ilyen a belső szerkezete - de ezt nem a kormány határozta meg, "hanem a kormány akkori képviselője tárgyalta ki a szakszervezetekkel. És hogy az idősödéssel jelentősen nő a bér, ellenben a kezdők meg alul vannak fizetve, kisebb bérrel indulnak - nem a kormány javaslata volt, az akkori tárgyalásokban ebben állapodtak meg a felek".
Ez jól láthatóan nem volt jó megállapodás, és ezért van egy belső aránytalanság. Szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbérrel indulnak meg a pedagógusok, miközben a vége felé kezd a dolog egészen elviselhetővé válni. De biztos, hogy a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges"
- mondta a miniszterelnök. „Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz 10 százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság” mondta. Hozzátette, hogy ha az unióval néhány részletkérdésről meg tudnak még állapodni, akkor „szerepel a megállapodásban olyan pont, amelyben uniós forrásokat tudunk használni béremelésre. Ezeket az uniós források nélkül is végrehajtanánk, de ha van uniós forrás, akkor három év alatt végre tudjuk hajtani a 10 százalék feletti emeléseket, ha nincs, akkor hat év alatt.”
Abban bízom, lesz pénzügyi megoldás a jogos pedagógusigényekre, de azt kérem nagy tisztelettel innen is mindenkitől, hogy ha nem értenek egyet egy politikai irányvonallal, egy szakmai irányvonallal, ha elégedetlenek a saját helyzetükkel, akkor a tiltakozásnak a törvényes formáját válasszák
- emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kitért az MTA friss közleményére is, melyben az akadémia elnöksége azt kéri a kormánytól, hogy az elbocsátott tanárokat helyezzék vissza az állásukba, ehhez pedig a köztársasági elnök segítségét is kérik. A miniszterelnök azt mondta, nagy tisztelője az akadémiának, de olyat még nem látott, hogy „az akadémia nyílt törvénysértésre szólítsa fel a kormányt”. Hozzátette, ma Magyarországon a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái: a sztrájk is ilyen – ennek van törvényes kerete is. Ezért felszólította a tanárokat, hogy „a tiltakozásnak válasszák a törvényes formát. Ha nem a törvényes formáit választják, akkor nem tehetnek mást az állam vezetői – miután a pedagógusok is állami alkalmazottak – minthogy az ilyenkor szokásos szabályokat előveszik és érvényesítik.”
Mi lesz a tanárok fizetésével?
A szakszervezetek jelenleg is tárgyalnak a minisztériummal - amint vége az egyeztetésnek, azonnal beszámolunk a fejleményekről. Ezen felül pár napja jelent meg a rendelet arról, hogy bérrendezés helyett 2023-tól újabb 10 százalékos ágazati pótlékemelést ad a kormány a tanároknak. A szakszervezetek szerint ez azonban nem egyenlő a - hónapok óta tartó tárgyalások és tüntetések alkalmával kért - fizetésemeléssel, hiszen a jelenlegi rendszerben a tanárok fizetését továbbra is a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alapból számolják, így a fizetéseik elszakadtak a mindenkori minimálbértől.
Ahogy az már a korábbi kormányinfókon számtalanszor elhangzott, ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
