Szerdán a kormányinfó keretében nemzetközi sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök. Természetesen a tanárok és a közoktatás helyzete is előkerült.
Abban én a pedagógusok oldalán állok, hogy a béreket mindenképpen emelni kell
– mondta a pedagógusok helyzetével kapcsolatban Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: azzal kapcsolatban gyakran kapnak kritikákat, hogy milyen a jelenlegi pedagóguséletpályának miért ilyen a belső szerkezete - de ezt nem a kormány határozta meg, "hanem a kormány akkori képviselője tárgyalta ki a szakszervezetekkel. És hogy az idősödéssel jelentősen nő a bér, ellenben a kezdők meg alul vannak fizetve, kisebb bérrel indulnak - nem a kormány javaslata volt, az akkori tárgyalásokban ebben állapodtak meg a felek".
Ez jól láthatóan nem volt jó megállapodás, és ezért van egy belső aránytalanság. Szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbérrel indulnak meg a pedagógusok, miközben a vége felé kezd a dolog egészen elviselhetővé válni. De biztos, hogy a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges"
- mondta a miniszterelnök. „Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz 10 százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság” mondta. Hozzátette, hogy ha az unióval néhány részletkérdésről meg tudnak még állapodni, akkor „szerepel a megállapodásban olyan pont, amelyben uniós forrásokat tudunk használni béremelésre. Ezeket az uniós források nélkül is végrehajtanánk, de ha van uniós forrás, akkor három év alatt végre tudjuk hajtani a 10 százalék feletti emeléseket, ha nincs, akkor hat év alatt.”
Abban bízom, lesz pénzügyi megoldás a jogos pedagógusigényekre, de azt kérem nagy tisztelettel innen is mindenkitől, hogy ha nem értenek egyet egy politikai irányvonallal, egy szakmai irányvonallal, ha elégedetlenek a saját helyzetükkel, akkor a tiltakozásnak a törvényes formáját válasszák
- emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kitért az MTA friss közleményére is, melyben az akadémia elnöksége azt kéri a kormánytól, hogy az elbocsátott tanárokat helyezzék vissza az állásukba, ehhez pedig a köztársasági elnök segítségét is kérik. A miniszterelnök azt mondta, nagy tisztelője az akadémiának, de olyat még nem látott, hogy „az akadémia nyílt törvénysértésre szólítsa fel a kormányt”. Hozzátette, ma Magyarországon a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái: a sztrájk is ilyen – ennek van törvényes kerete is. Ezért felszólította a tanárokat, hogy „a tiltakozásnak válasszák a törvényes formát. Ha nem a törvényes formáit választják, akkor nem tehetnek mást az állam vezetői – miután a pedagógusok is állami alkalmazottak – minthogy az ilyenkor szokásos szabályokat előveszik és érvényesítik.”
Mi lesz a tanárok fizetésével?
A szakszervezetek jelenleg is tárgyalnak a minisztériummal - amint vége az egyeztetésnek, azonnal beszámolunk a fejleményekről. Ezen felül pár napja jelent meg a rendelet arról, hogy bérrendezés helyett 2023-tól újabb 10 százalékos ágazati pótlékemelést ad a kormány a tanároknak. A szakszervezetek szerint ez azonban nem egyenlő a - hónapok óta tartó tárgyalások és tüntetések alkalmával kért - fizetésemeléssel, hiszen a jelenlegi rendszerben a tanárok fizetését továbbra is a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alapból számolják, így a fizetéseik elszakadtak a mindenkori minimálbértől.
Ahogy az már a korábbi kormányinfókon számtalanszor elhangzott, ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
