Tovább nőtt a pedagógusok támogatottsága, a lakosság többsége nem ért egyet a tanárok kirúgásával.
Újabb felmérést készített a Publicus Intézet, már a kormánypárti szavazók 78 százaléka szerint is magasabb fizetést érdemelnek a tanárok – számolt be róla a Népszava.
Az intézet a korábbi hónapokban már készített felmérést a tanártüntetések támogatottságáról. Míg az ellenzéki szavazók közel 100 százaléka végig igazat adott a tiltakozó tanároknak, addig októberben a Fidesz-KDNP szavazóinak mindössze 33 százaléka tartotta jogosnak a pedagógusok megmozdulásait.
A tiltakozások támogatottsága a kormánypártok szavazói körében mostanra 40 százalékra emelkedett, a béremelések szükségességéről viszont nagyobb az egyetértés a két tábor között. Az ellenzéki szavazók 100, a kormánypártiak 78 százaléka szerint ugyanis a jelenleginél magasabb fizetést érdemelnek a tanárok.
Mi a helyzet a kirúgásokkal?
A felnőtt lakosság 80 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat a kormány az elbocsátásukkal „büntette meg”. A Fidesz-KDNP szavazóinak 54 százaléka szerint inkább nem kellett volna kirúgni a tanárokat, 29 százalékuk viszont inkább egyetért az intézkedéssel, míg az ellenzéki pártok támogatóinak 99 százaléka szerint helytelen volt a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok elbocsátása.
A felmérésből az is kiderült, hogy bár az elmúlt időszakban megszaporodtak a tiltakozó akciók a november végén kirúgott 8 budapesti pedagógus miatt, a lakosság 12 százaléka mégsem hallott arról, hogy szeptember óta még több tanárt bocsátottak el az állásukból.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
