Tovább nőtt a pedagógusok támogatottsága, a lakosság többsége nem ért egyet a tanárok kirúgásával.
Újabb felmérést készített a Publicus Intézet, már a kormánypárti szavazók 78 százaléka szerint is magasabb fizetést érdemelnek a tanárok – számolt be róla a Népszava.
Az intézet a korábbi hónapokban már készített felmérést a tanártüntetések támogatottságáról. Míg az ellenzéki szavazók közel 100 százaléka végig igazat adott a tiltakozó tanároknak, addig októberben a Fidesz-KDNP szavazóinak mindössze 33 százaléka tartotta jogosnak a pedagógusok megmozdulásait.
A tiltakozások támogatottsága a kormánypártok szavazói körében mostanra 40 százalékra emelkedett, a béremelések szükségességéről viszont nagyobb az egyetértés a két tábor között. Az ellenzéki szavazók 100, a kormánypártiak 78 százaléka szerint ugyanis a jelenleginél magasabb fizetést érdemelnek a tanárok.
Mi a helyzet a kirúgásokkal?
A felnőtt lakosság 80 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat a kormány az elbocsátásukkal „büntette meg”. A Fidesz-KDNP szavazóinak 54 százaléka szerint inkább nem kellett volna kirúgni a tanárokat, 29 százalékuk viszont inkább egyetért az intézkedéssel, míg az ellenzéki pártok támogatóinak 99 százaléka szerint helytelen volt a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok elbocsátása.
A felmérésből az is kiderült, hogy bár az elmúlt időszakban megszaporodtak a tiltakozó akciók a november végén kirúgott 8 budapesti pedagógus miatt, a lakosság 12 százaléka mégsem hallott arról, hogy szeptember óta még több tanárt bocsátottak el az állásukból.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
