A kormány energia veszélyhelyzete miatt az iskolákban is komoly spórolás van, az egyre nagyobb téli hidegek azonban nem könnyítik meg az iskolák helyzetét.
„A folyosón ma konkrétan 16 fokot mértem. Ott a radiátorok le vannak zárva, nem szabad bekapcsolni, ezért a folyosókon mindenhol hideg van” - mondta az RTL Híradójának a Kőbányai Széchenyi István Kéttannyelvű Általános Iskola könyvtárosa.
Az intézményben délután háromkor takaréklángra, 14 fokra veszik le a fűtést, ami másnap reggel öt óráig így is marad. Illetve hétvégén is ezen a hőmérsékleten üzemelnek a radiátorok, így hétfő reggel, amikor bekapcsol a rendszer, 14 fokról kell elérni a 20 fokos hőmérsékletet a tanítás kezdetéig.
„Nap mint nap rengetegen jelentkeznek ezzel a problémával. Konkrétan azzal, hogy legfeljebb csak egyes szobákat, egyes tantermeket fűtenek. Folyosókat nem, el tudjuk képzelni, hogy összességében milyen lehet a hőmérséklet az intézményekben. Már olyanról is értesítettek, hogy vannak iskolák, ahol leszereltették a hőmérőket, hogy ne tudják a kollégák mérni” - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
