Már az összes operatív programról teljes körű megállapodás született, az a kérdés, hogy az Európai Bizottság az eddig ismert feltételeken túl megfogalmaz-e olyan feltételeket, ami január 1-től nem teszi lehetővé a pedagógus-béremelést. Ez néhány napon belül kiderül majd – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi sajtótájékoztatón.
Minden jel arra utal, hogy Brüsszelben az állandó képviselők egyezségre jutottak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban, így minden célunk megvalósult, amit júniusban magunk elé tűztünk: a forrásvesztés elkerülése érdekében az év végéig meg kell egyeznünk, a Tanácsnak pedig ezt jóvá kell hagynia. Ez megtörténik, emellett az unió hétéves költségvetését érintő partnerségi megállapodás is aláírható - jelentette be Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért és területfejlesztési miniszter.
„Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz. Két nagy pénzösszegről beszélünk: a helyreállítási terv keretében 2300 milliárd forintról, amelynek 48 százaléka klímapolitikai, energiapolitikai projektek finanszírozására megy el, 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra fejlesztésére” – tette hozzá..
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pedagógusbér-emelésről – amelyről eddig a kormány azt mondta, hogy akkor haladhatja meg a 10 százalékot, ha az ország megkapja a EU-s pénzeket – azt mondta, amit megkapják a pénzeket, megvalósulhat a 20 százalékos béremelés.
Újságírói kérdésre válaszolva azt is mondta, szerintük nincs akadálya annak, hogy a béremelésre fordítható pénzek megérkezzenek január 1-ig, de azt az Európai Bizottságtól kell megkérdezni, hogy ezek a források valóban megnyílnak január 1-től, vagy a kifizetést további feltételekhez kötik majd.
Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
