Három budapesti, egy győri és egy szombathelyi gimnázium szerezte a legjobb eredményt a HVG 2023-as rangsorában a nyolc évfolyamos képzést is kínáló középiskolák közül.
A nyolcosztályos képzést is kínáló gimnáziumok közül az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium érte el a legjobb eredményt a HVG 2023-as rangsorában. A negyedikes felvételizőket is váró gimnáziumok közül a második helyre a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium került, amelyet a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, valamint a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium követ. Az ötödik helyen a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll.
A HVG középiskolai rangsora október közepén jelent meg, az összesített lista élén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium áll, amelyet – holtversenyben – a budapesti Eötvös József Gimnázium és a szintén budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium követ.
Nyolcosztályos képzések: 85 iskolában
A nyolcosztályos gimnáziumok évek óta népszerűek, tavaly ötezer diák jelentkezett ilyen iskolába – többségük sikerrel is jár, 2022-ben például a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők hatvan százaléka „kisgimnazistaként” kezdhette a szeptembert.
Az első „szerkezetváltó” gimnáziumok a nyolcvanas évek végén jelentek meg, tavaly azonban már országszerte 85 középiskola hirdetett nyolcosztályos képzést.
A HVG Középiskola 2023 kiadványában többek között ezekről a gimnáziumokról is olvashattok, ahogy részrangsorokat is találhattok – a magán- és az alapítványi, az egyházi, a két tannyelvű képzést is kínáló gimnáziumok, valamint az egyetemi gyakorlóiskolák listáját is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
