Három budapesti, egy győri és egy szombathelyi gimnázium szerezte a legjobb eredményt a HVG 2023-as rangsorában a nyolc évfolyamos képzést is kínáló középiskolák közül.
A nyolcosztályos képzést is kínáló gimnáziumok közül az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium érte el a legjobb eredményt a HVG 2023-as rangsorában. A negyedikes felvételizőket is váró gimnáziumok közül a második helyre a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium került, amelyet a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, valamint a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium követ. Az ötödik helyen a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll.
A HVG középiskolai rangsora október közepén jelent meg, az összesített lista élén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium áll, amelyet – holtversenyben – a budapesti Eötvös József Gimnázium és a szintén budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium követ.
Nyolcosztályos képzések: 85 iskolában
A nyolcosztályos gimnáziumok évek óta népszerűek, tavaly ötezer diák jelentkezett ilyen iskolába – többségük sikerrel is jár, 2022-ben például a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők hatvan százaléka „kisgimnazistaként” kezdhette a szeptembert.
Az első „szerkezetváltó” gimnáziumok a nyolcvanas évek végén jelentek meg, tavaly azonban már országszerte 85 középiskola hirdetett nyolcosztályos képzést.
A HVG Középiskola 2023 kiadványában többek között ezekről a gimnáziumokról is olvashattok, ahogy részrangsorokat is találhattok – a magán- és az alapítványi, az egyházi, a két tannyelvű képzést is kínáló gimnáziumok, valamint az egyetemi gyakorlóiskolák listáját is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
