Hiába tenne jót a tizenéveseknek, ha az első óra csak fél kilenckor vagy kilenckor kezdődne, a legtöbb középiskolába legkésőbb háromnegyed nyolcra be kell érni.
A túl korai ébredés nemcsak az iskolai teljesítményre van negatív hatással, hanem a tizenévesek testi és mentális egészségére, életminőségére is - derül ki abból a friss tanulmányból, amelyet az amerikai egészségügyi szervezet, a Centers for Disease Control and Prevention tett közzé még október elején.
A téma időről időre felbukkan nem csak külföldön, de Magyarországon is, a kutatók ugyanis egyetértenek abban, hogy a 8 órai iskolakezdés a középiskolások számára egész egyszerűen nem megfelelő - romlik az életminőségük, ingerültebbek, hajlamosabbak az elhízásra, a mentális betegségekre és a függőségekre.
Máshogy működnek a kisiskolások és a kamaszok
A Nationwide Children's Hospital szerint a tizenéveseknek nagyjából 9-9,5 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és kipihentek legyenek. Nagy többségük mégis mindössze 7 órát vagy még annál is kevesebbet alszik: nem azért, mert nem akarnak többet, hanem mert a szervezetükben végbemenő változások miatt este 11 előtt egyszerűen nem álmosak. Az iskola miatt azonban legkésőbb reggel fél 7-kor vagy annál korábban ébredniük kell ahhoz, hogy beérkenek a 7:45-kor vagy 8-kor kezdődő óráikra.
Amerikai és európai felmérések is bizonyítják, hogy míg a 10-12 éven aluli gyerekek legkésőbb este 9 körül elálmosodnak, és általában gond nélkül elalszanak, a kamaszkor kezdetével az alvásért felelős melatonin hormon később szabadul fel a szervezetben. Ez vezet ahhoz, hogy a legtöbb tizenéves akkor is csak forgolódik az ágyban, ha a szülei megtiltják, hogy késő estig filmet nézzen, játsszon vagy olvasson.
Így aztán míg az alsó tagozatosoknak nem okoz különösebb problémát sem a korai kelés, sem az, hogy odafigyeljenek az iskolában, a középiskolákban célszerű lenne fontolóra venni a későbbi kezdést.
Van, ahol bevált
2019-ben Kalifornia volt az első olyan amerikai állam, ahol egész egyszerűen megtiltották a túl korai iskolakezdést. Míg az Egyesült Államok legtöbb oktatási intézményében nyolckor vagy legkésőbb fél kilenckor kezdődik a tanítás, a kaliforniai iskolákban fél kilenc előtt nem kezdődhetnek el az órák.
Nagy-Britanniában jellemzően 8:20 és 9:00 között kezdődik a tanítás, de egy középiskolai igazgató már 2013-ban engedélyezte, hogy az órák 10-kor kezdődjenek. Az újításról akkor a BBC-nek számolt be, és azt is elmondta: a későbbi iskolakezdésnek természetesen ára van, hiszen az órákat ugyanúgy meg kell tartani, így a diákok többnyire csak fél hatkor mennek haza. Az igazgatónő azonban így is elégedett, szerinte hamar láthatóvá váltak a későbbi kezdés pozitív hatásai.
Nálunk is szóba került
A későbbi, 9 órai iskolakezdés ötlete már itthon is többször előkerült, de a középiskolákban még mindig a 8 órai kezdés az általános - igaz, az elmúlt években jó néhány gimnázium és technikum döntött úgy, hogy fél 9-kor indítja a tanítást.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
