Rétvári Bence szerint a Belügyminisztérium várja az adatvédelmi hatóság vizsgálatának eredményét, ennél fontosabbnak tartja azonban a "dollárbaloldal" adathalász akcióinak nyilvánosságra hozatalát.
Nem válaszolt a KRÉTA rendszer feltörésével kapcsolatos kérdésekre a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence – írja a 444.hu.
Az üggyel kapcsolatban Jámbor András független országgyűlési képviselő kérdezte az államtitkárt többek között arról, hogy tett-e bejelentést a minisztérium az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, indítottak-e vizsgálatot, értesítették-e az érintetteket, és hogy ki vállalja a felelősséget az incidensért.
Az országgyűlési képviselő egyetlen feltett kérdésére sem kapott választ, Rétvári Bence azt írta, várják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatának eredményét.
Hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy miközben Jámbor András láthatóan nagy figyelmet fordít a személyes adatok védelmére,
„a választási kampány során tapasztalt, a magyar emberek személyes adatait sértő baloldali adathalász akció részleteit a mai napig nem tárták nyilvánosság elé a dollárbaloldal padsoraiból”
– írja.
Az iskolai e-napló feltöréséről novemberben az Eduline is írt. A Telex információ szerint a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcégét, az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t még szeptemberben érte adathalász támadás, melynek során több ezer diák, szülő és pedagógus adatait lophatták el. Az egyik hacker kapcsolatba lépett a lappal és kiszivárogtatott bizonyos információkat: köztük azt is, hogy az eKRÉTA Zrt. belső kommunikációs felületén a fejlesztők arról beszélgettek, hogyan tudnák eltussolni az ügyet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
