Meddig tart az első félév az általános és középiskolákban? Itt a válasz

Bár több közép- és általános iskolában elmaradt az előre betervezett őszi szünet, hamarosan itt a téli pihenő. De vajon meddig tart az első félév? Mutatjuk a dátumokat.

  • Eduline

A tanév rendje szerint az első féléve 2023. január 20-ig tart, az iskolák 2023. január 27-ig értesítik a diákokat és a szülőket a tanulmányi eredményekről.

Mikor lesz a téli szünet?

A téli szünet (ünnepnapokkal és hétvégékkel együtt) 19 napos lesz: december 21-től 2023. január 8-ig tart majd.

Tehát a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), aznap kell utoljára iskolába menni karácsony előtt, a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

A tanév összes fontos dátumát - érettségitől az utolsó tanítási napig - itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.