Nem elégedettek a kormány 5 százalékos ajánlatával, hamarosan sztrájkról dönt Nagy-Britannia két legnagyobb tanári szakszervezete is.
Bezárhatnak télre az iskolák és az egyetemek Nagy-Britanniában, ha a kormány nem ad a korábban megajánlott 5 százaléknál magasabb béremelési ajánlatot a tanároknak - írja a The Guardian.
Nagy-Britanniában sztrájkkal fenyeget a két legnagyobb tanári szakszervezet, a National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers és a National Education Union, miután a kormány csak 5 százalékos fizetésemelést ajánlott a pedagógusoknak a szakszervezetek 12 százalékos követelései helyett. Patrick Roach, a NASUWT főtitkára szerint ugyanis az 5 százalékos ajánlat "elfogadhatatan", amikor az országban az infláció 10 százalék fölötti.
Bár Jonathan Gullis iskolaügyi miniszter szerint a kormány ajánlata megingathatatlan, a két szakszervezet tagjai január közepén országos munkabeszüntetésről szavaznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a döntő többség támogatja a munkabeszüntetést, a tél folyamán nemcsak Angliában, hanem Skóciában és Walesben is határozatlan időre bezárhatnak az oktatási intézmények.
Nem csak Magyarországon okoz problémát a megélhetési válság és a tanárok alulfizetettsége. Írországban diákok tüntettek a nehéz életkörülményeik javítása érdekében, Skóciában a pedagógusok, és négy egyetem kisegítő személyzete (könyvtárosok, takarítók, portások) fenyegettek sztrájkkal az alacsony béreik miatt, Magyarországon pedig október 14-én, a pénteki óriási diáktüntetés napján volt egy éve, hogy a PSZ és a PDSZ először megfogalmazták a sztrájkköveteléseiket, amik azóta sem teljesültek.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
