Utcára vonultak az ír egyetemisták, mert nem tudják finanszírozni a lakhatási költségeiket. A kormány "példátlan" pénzügyi támogatást ígér.
Több ezer ír egyetemista tüntetett csütörtök délután a dublini Trinty College előtt, de országszerte megmozdulásokat szerveztek a felsőoktatásban tanuló diákok a magas megélhetési és lakhatási költségek miatt - írja az RTÉ Ireland.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy az egyre növekvő infláció miatt több ezer brit diák szorulhat ki a felsőoktatásból, sokaknak már arra sincs elég pénzük, hogy bérletet vegyenek.
Hasonló okokból vonultak utcára az ír főiskolai és egyetemi hallgatók is csütörtök délelőtt 11 óra 11 perckor.
Gabi Fullam, a Trinity College egyik diákszövetségének elnöke több olyan hallgatóról is tud, aki "kanapészörfölni" kényszerül, tehát minden este valamelyik ismerősénél húzza meg magát, mert nincs pénze arra, hogy lakást béreljen. Míg korábban mindenkinek volt olyan ismerőse, aki nehéz körülmények között él, mostanra szinte már mindannyian ebben a helyzetben vannak.
A megmozduláson az egyetem egyik professzora és vezető oktatója, Stephen Smith is ott volt, aki arról számolt be, hogy az oktatók tisztában vannak a diákok nehéz helyzetével, és azt is tudják, hogy éhesen nem lehet tanulni.
Leo Varadkar ír politikus és foglalkoztatási miniszter szerint a kormány már vizsgálja az 500 eurós lakbérkedvezmény kiterjesztését, Simon Harris felsőoktatási miniszter pedig azt mondta; a 2023-as költségvetés "példátlan" anyagi segítséget fog nyújtani a diákoknak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
