Erről és a pedagógusutánpótlás kérdéséről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt egy interjúban.
Ahogy arról már írtunk, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt a 2022/23-as tanév kapcsán felmerült kérdésekről: az iskolák fűtéséről, a menzaárakról és a tanév rendjéről is. Az államtitkár azonban az interjújában kitért a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokra és a pedagógus-utánpótlás kérdésére is.
A még mindig zajló sztrájktárgyalásokról az államtitkár azt mondta, a korábbi találkozón elhangzott tájékoztatás arról szólt, mit vállalt a kormány az Európai Unióval szemben, a támogatások lehívásának feltételeként (ebből is finanszírozna a kormány a pedagógusbéremeléseket). Ennek a feltételcsomagnak a része egy 2028-ig tervezett tanári béremelési program is, de ezzel kapcsolatban még folynak az egyeztetések a kormány és az EU között.
Ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban - ígéri a Tanítanék Mozgalom, amely a tavaszinál "erősebb, hosszabb, jelentősebb" megmozdulásokra biztatja a siralmas fizetések és a tanárhiány miatt egyre nehezebb helyzetben lévő pedagógusokat.
Igyekszünk vonzóvá tenni a pályát, mert mindannyian látjuk, hogy az oktatásnak az egyik legfontosabb eleme, az a pedagógusoknak a minél jobb jelenléte"
- fogalmazott az államtitkár. Szerinte tízezrével vannak most is a pályán olyan elkötelezett pedagógusok, akikre az idei tanévben is lehet számítani. Majd hozzátette,
a magyar felsőoktatásban a pedagógus képzési terület még mindig a harmadik-negyedik legnépszerűbb".
Szerinte ez azt bizonyítja, hogy még mindig sokan választják a pályát. Ami azonban az idei statisztikákat illeti: már korábban kiderült, hogy a pedagógusképzések komoly mélyrepülésben vannak. 2022-ben az általános felvételin alig 6400-an kerültek be pedagógusképzésekre. Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, 600-zal kevesebben, mint tavaly. A friss felvételi statisztikák szerint összesen 892-en kerültek be óvodapedagógus képzésre az egész országban.
Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
