Erről és a pedagógusutánpótlás kérdéséről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt egy interjúban.
Ahogy arról már írtunk, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt a 2022/23-as tanév kapcsán felmerült kérdésekről: az iskolák fűtéséről, a menzaárakról és a tanév rendjéről is. Az államtitkár azonban az interjújában kitért a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokra és a pedagógus-utánpótlás kérdésére is.
A még mindig zajló sztrájktárgyalásokról az államtitkár azt mondta, a korábbi találkozón elhangzott tájékoztatás arról szólt, mit vállalt a kormány az Európai Unióval szemben, a támogatások lehívásának feltételeként (ebből is finanszírozna a kormány a pedagógusbéremeléseket). Ennek a feltételcsomagnak a része egy 2028-ig tervezett tanári béremelési program is, de ezzel kapcsolatban még folynak az egyeztetések a kormány és az EU között.
Igyekszünk vonzóvá tenni a pályát, mert mindannyian látjuk, hogy az oktatásnak az egyik legfontosabb eleme, az a pedagógusoknak a minél jobb jelenléte"
- fogalmazott az államtitkár. Szerinte tízezrével vannak most is a pályán olyan elkötelezett pedagógusok, akikre az idei tanévben is lehet számítani. Majd hozzátette,
a magyar felsőoktatásban a pedagógus képzési terület még mindig a harmadik-negyedik legnépszerűbb".
Szerinte ez azt bizonyítja, hogy még mindig sokan választják a pályát. Ami azonban az idei statisztikákat illeti: már korábban kiderült, hogy a pedagógusképzések komoly mélyrepülésben vannak. 2022-ben az általános felvételin alig 6400-an kerültek be pedagógusképzésekre. Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, 600-zal kevesebben, mint tavaly. A friss felvételi statisztikák szerint összesen 892-en kerültek be óvodapedagógus képzésre az egész országban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
