Szeptember 1-jén, ha törik, ha szakad elindul az idei tanév, az iskolák sok helyen azonban még most is komoly tanárhiánnyal küzdenek. Megnéztük, az országban hol van a legnagyobb probléma.
Országosan több mint 2250 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a "tanár" keresőszóra, kereken egy hónappal a 2022/23-as tanév kezdete előtt. Úgy tűnik, tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, országszerte majdnem ezer - egészen pontosan 1041 - betöltetlen állást hirdetnek az oldalon, de 857 hirdetést találtunk az "óvodapedagógus" és 474-et a "gyógypedagógus" szóra rákeresve.
Ha azonban nemcsak a betöltetlen állásokra, hanem arra is rákeresünk, hol okoz a legnagyobb problémát a pedagógushiány, gyorsan kiderül, hogy Budapest és Pest-megye mellett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a legtöbb betöltetlen állás: jelenleg 240 álláshirdetést dob ki a kereső a "tanár", és 110-et a "tanító" szóra keresve.
A legtöbb megyében egyébként jelenleg 40 és 80 között van a szabad tanári, és 40-60 között a tanítói állások száma, míg Budapesten ez az arány 444-161, Pest megyében pedig 402-152 a közigállás.hu alapján.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett kiugró még a szabad tanári állások száma Győr-Moson-Sopron megyében (134), Fejér megyében (143) és Somogy (103), valamint Veszprém megyében (105) is.
A hirdetések egy részében az ország egész területén természettudományos tárgyak oktatásához keresnek tanárt az iskolák, például biológia és kémia szakosokat, de informatika- és matematikatanárt is sok helyre vennének fel. Olyan iskolák is vannak, ahol már most intézményvezetőt vagy vezetőhelyettest keresnek, de az oldalon gyógypedagógusi, gyógytestnevelői, zenetanári, angoltanári állásokat is szép számmal lehet találni.
Máshol is keresnek
Jelenleg is több ezer pedagógust keresnek az iskolák és az óvodák, a betöltetlen állások száma a tanév vége óta csak emelkedett. Sok iskola már nem csak a közszféra állásportálján próbálja megtalálni a leendő tanárokat a tanévkezdésig: felpörögtek a Facebook-posztok, állásportálok és az alternatív megoldások.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
