Még mindig nem jelent meg a minisztériumi rendelet a 2022/2023-as tanév rendjéről, pedig már csak pár hét van az iskolakezdésig.
Frissítés: Megvan a 2022/23-as tanév rendje: itt vannak a legfontosabb dátumok
A tanév rendje látszólag jelentéktelen dokumentum, de az iskolák életének megszervezéséhez elengedhetetlen
- mondta korábban a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Az érdekképviselet azóta az oktatási államtitkárságnál levélben érdeklődött, mikor érkezik meg az új tanév rendjéről szóló jogszabály, a választ a napokban várják.
Hetek óta várják az iskolák és a tanárok (meg persze a diákok és a szülők) a következő, 2022/23-as tanév rendjét. A korábbi évekhez hasonlóan (tavaly júniusban már megjelent a jogszabály) mi is arra számítottunk, hogy a tanév végén megnézhetjük, mikor kezdődik az új tanév, mikor lesznek a tanítási szünetek, és pontosan meddig tart az első félév. Idén azonban a tanév rendjéről szóló minisztériumi rendelet még nem jelent meg.
Az iskolakezdésig lassan már csak egy hónap van hátra: ez sok időnek tűnik, de az iskoláknak már jóval a tanévkezdés előtt el kell kezdeniük a tervezést, az órarendek összeállítását és az év menetrendjének kialakítását.
Rendelet ide vagy oda, mi megnéztük, hogy a korábbi évek alapján mire számíthatnak a diákok és a szüleik szeptembertől. Azt is tudjuk, hogy a munkarendet meghatározó minisztérium úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz. De mikor lesznek hosszú hétvégék? Itt megnézhetitek a listát.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
